Tönkreteszik az egészségügy vívmányait

Szinte egységesen elítéli az orvosszakma az egészségügyi miniszter „reformintézkedéseit”. A kormánynak el kell döntenie, hogy a népesedéspolitikai kérdések a fontosak számára, vagy százmilliók, esetleg néhány milliárd forint megtakarítása – így vélekednek a legismertebb magyar szakemberek a világszínvonalú magyar lombikprogram elsorvasztására tett egészségügyi minisztériumi javaslatokról. Bár 2005 nyarán az Országgyűlés szocialista javaslatra felkérte a kormányt, egy éven belül dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy kedvezőtlen anyagi helyzet, szegénység ne lehessen akadálya a meddőségi kezelésben való részvételnek, a Molnár Lajos (SZDSZ) vezette tárca jogszabály-módosítási tervezete ezzel teljesen ellentmond: öt támogatott kezelés helyett már csak kettőt fizetnének, így a harmadik kezeléstől 500–700 ezer forintba kerülne mindez a gyermeket akaró pároknak.

Beláthatatlan következményekkel járna a lombikprogramok egészségbiztosítási támogatásának csökkentése, mert évente több ezer pár már nem tudná vállalni a beavatkozások és a gyógyszeres kezelések költségeit – nyilatkozta lapunknak dr. Konc János, a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság elnöke, a Budai Meddőségi Központ vezetője. Mint ismeretes, az Egészségügyi Minisztérium a jelenlegi öt helyett csak két alkalommal támogatná a beavatkozások (tavaly átlagosan 302 ezer forintos) költségeit. Konc János szerint már a gyógyszerek és az injekciók egészségbiztosításának januári változása is rendkívüli módon megterheli a lombikprogramban részt vevőket. Míg tavaly 50 százalékos volt a támogatás mértéke, januártól a legtöbb készítményé 25 százalékosra csökkent. – A napokban számos betegem sírva és recepttel jött vissza a gyógyszertárból, hiszen a 150-200 ezer forintos térítési díj 200-250 ezerre emelkedett. A párok fele egyre nehezebben fizeti ki ezt az összeget, és ha még a támogatott beavatkozások száma is csökken, akkor a most még világszintű magyar lombikprogramban részt vevők száma a felére csökkenne – szögezte le.
Statisztikák szerint a sikerhez országos átlagban három-négy beavatkozás szükséges. A lombikprogramok révén tavaly nagyjából 1800 szülésből kétezer baba született, amire csaknem kétmilliárdot költött az egészségbiztosító s további egymilliárdot a meddő párok. A minisztérium tervezete alapján megállapítható, hogy felcserélődnek az arányok. Az állam egymilliárddal támogatná a programot, kétmilliárd forintot pedig az állandósult energiaár-emelések terhe mellett az ellátásban részt vevőknek kellene kifizetniük.
Konc János hangsúlyozta: a magyar lombikprogram világszintű, ugyanis száz kezelt nőből 30-32 visz haza gyermeket az első kezelés után. Németországban, Angliában és Franciaországban ez az arány 20-22 százalék. A Budai Meddőségi Központ vezetője arra az egészségügyi minisztériumi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott tájékoztatóra – amely szerint „a hazai lombikbébi-finanszírozás a világon csaknem egyedülállóan nagyvonalú. A szegénynek nem mondható Németországban két ciklust fizetnek a biztosítók, amelyek azonban 700 eurós önrészt is megkövetelnek, a szükséges gyógyszerek árába pedig 800 eurós önrészt szükséges fizetni. Ausztriában két próbálkozás 70 százalékát támogatja az állam, Angliában pedig mindössze egy éve döntöttek úgy, hogy 40 éves korig minden rászoruló asszony egy alkalommal az állam egészségügyi számlájára feliratkozhat lombikprogramra” – a következőképpen reagált: a szakma nem tudja azt, hogy a minisztérium kinek a szakmai véleményét kérdezte meg a tervezet kidolgozásakor, hiszen decemberig ez a téma nem vetődött fel a miniszter tanácsadó testületének, az Egészségügyi Tudományos Tanács Humánreprodukciós Bizottságának az ülésein (amelynek Konc János is tagja). A minisztérium a nyugat-európai példák ismertetésekor kihagyta az öt-hat kezelést támogató belga és finn gyakorlatot, így görbe tükröt tart a társadalom elé – szögezte le a meddőségi központ vezetője.
Nem kizárólag egészségügyi, hanem népesedéspolitikai döntés előtt áll a kormány. Ha a néhány száz milliós spórolás megéri azt, hogy csökkenjen a gyermekszám, akkor változtassanak, ha nem éri meg, hagyják érintetlenül a rendszert – vélte Kaáli Géza, a New York-i Albert Einstein Egyetemen professzora, az Asszisztált Reprodukciós Magánintézetek Világszövetségének elnöke, a magyarországi négy Kaáli Intézet alapítója. Kaáli Géza a budapesti Kaáli Intézetet 1992 májusában hozta létre, amelyben az eltelt időszak alatt több mint huszonötezer lombikbébi-kezelést végeztek. A magyarországi lombikbébi-kezelések 65 százalékát ők végzik, a professzor szerint mára az országban történt szülések egy százalékában a náluk fogant lombikbébik látnak napvilágot. A professzor értesülése szerint a szaktárca az öt támogatott beavatkozás kettőre csökkentése mellett egy olyan tervezettel is rendelkezik, amely szerint az öt beavatkozás egészségbiztosítós finanszírozása továbbra is megmaradna, s inkább a szükséges gyógyszerek eddigi ötvenszázalékos támogatását szüntetnék meg. Kaáli Géza úgy vélte, mindkét változtatást követően sokan maradnának ki a kezelésből, és sok gyermek nem fog megszületni. Hangsúlyozta: a gyógyszerköltségek már így is megterhelik a hozzájuk forduló párokat.
Az egészségügyi tárcától megtudtuk, az elképzelés szakmai felülvizsgálata most is folyamatban van. Fontosnak tartották kiemelni, hogy szerintük a hazai lombikbébi-finanszírozás a világon csaknem egyedülállóan nagyvonalú. „A nemzetközi irodalom áttekintését követően, valamint a rendelkezésünkre álló hazai szolgáltatók hatékonyságát és eredményességét mutató adatokat figyelembe véve döntött a tárca úgy, hogy átgondolja a jelenlegi magyar szabályozást.” A sajtóosztály tájékoztatásából kiviláglik, nem a legfrissebb adatokkal számoltak a reformlépések kidolgozása során. 2007 januárjában közölték: „A 2002-ben Magyarországon született csaknem 96 000 gyermek 1,5 százaléka volt lombikbébi.”