Vegyszerek tejben, vajban, borjúhúsban

Vécéillatosító és tisztítószer a tejben, hormonkészítmények a borjúhúsban – ezekkel kell szembenéznünk egy átlagos ebédlőasztalon két német élelmiszer-kémikus, Eva Kapfelsperger és Udo Pollmer szerint. A Halál a konyhában című könyvük riasztó figyelmeztetés azok számára, akik eddig úgy vélték, a biztonságosnak tűnő ételek nem ártalmasak az egészségünkre.

Ha egy békát forró vízzel teli fazékba tesznek, az rohanvást igyekszik menekülni az edényből. Ha azonban hideg vízbe helyezik, amelyet csak lassan melegítenek fel, az állat hagyja magát halálra főzni anélkül, hogy különösképpen védekezne ellene. Ezzel a találó hasonlattal jellemzi a szerzőpáros a modern, vegyi anyagoktól és gyógyszermaradványoktól hemzsegő étkekkel folyamatosan „mérgezett” ember helyzetét. Ezek az anyagok a szakemberek szerint minden élelmiszertípusban megtalálhatók a húsoktól a tojáson át egészen a tejig – abban az esetben, ha nem bioélelmiszerekről van szó.
Kapfelsperger és Pollmer állítja, jó ideje szoros együttműködés figyelhető meg a vegyszergyártók, az élelmiszeripar és a politika között, amelynek célja, hogy a hatályos jogszabályok a kémiai anyagok felhasználásának kedvezzenek, amelyek által a termelés is olcsóbbá és hatékonyabbá válik. Két vesztese van csupán a körforgásnak: az egyik a vásárló, aki silány minőségű, vegyianyag-maradványokban gazdag élelmiszert kap, a másik a kistermelő, aki hagyományos módszereivel nem képes felvenni a versenyt a hatalmas mezőgazdasági üzemek alacsony áraival. Az utóbbinak két választása marad: vagy bezár, vagy ő is elkezdi illegális módon beszerzett gyógyszerekkel hizlalni állatait – vélik a könyv írói.
Az illegális vegyszerezés veszélyességére példaként az 1971-es németországi hormonbotrányt hozzák fel a szerzők. Ekkor derült fény arra, hogy a gazdák mintegy 90 százaléka hormonkészítményeket fecskendez jószágaiba a tömegük növelése érdekében. Kimutatták, hogy egy ökörnek akkora adag hatóanyag jutott a szervezetébe, mint amekkorát 1500 darab fogamzásgátló tabletta tartalmaz. A két élelmiszer-kémikus szakértői véleményeket idézve közli, hogy ezeknek a hormonoknak ilyen mennyiségben például erősen méhnyakrákkeltő hatásuk is van.
A legnagyobb veszélyforrás a könyv szerint az, hogy ellenőrizhetetlen a hús – és minden más táplálék – készítésének a módja, ezért a hentesek és a termelők jóindulatára vagyunk bízva.