A mi gyerekünk

S Z Ó L Ó

Három éve, 2003 telén határozott az Európai Tanács a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni fellépésről. Mivel büntető törvénykönyvünk az európai kerethatározatok tartalmának többségét magában foglalja, Magyarországnak csak a megrontás és a pornográf felvétellel való visszaélés kérdéseit kell az uniós normáknak megfelelően átalakítania. Az EU e területeken lehetőséget adott enyhébb tagállami szabályozásra is, így hát most – szociálliberális kormányzat esetén ezen nem illik nálunk csodálkozni – került be a magyar javaslatba a következő passzus: aki 14–18 év közötti személyről – annak beleegyezésével – saját használatra készít vagy tart pornográf felvételt, nem büntethető (kivéve, ha az elkövető az illető hozzátartozója, nevelője, gondozója). A törvényjavaslat indoklása szerint a beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat korhatára tizennégy év, a kiskorúakkal létesített szexuális kapcsolat tehát bűncselekmény, függetlenül attól, hogy az szabad akaratból vagy ellenszolgáltatás fejében történt. A tizennégy év felettiek azonban szabad akaratból, büntetlenül létesíthetnek szexuális kapcsolatot, ha azt nem ellenérték fejében teszik.
A liberális párt a pornófelvételek készítésével kapcsolatos megengedő magatartását azzal indokolta, hogy káros lenne, ha két 18 év alatti fiatal kapcsolatát az állam törvénnyel próbálná büntetni. A szabad demokraták szerint ugyanis helytelen, ha 10 évre börtönbe zárnak egy 17 éves fiatalt, megvádolva hasonló korú partnere sérelmére elkövetett tiltott pornográf felvétellel való viszszaéléssel. A szocialista politikusok szerint a jogalkotó szándéka az, hogy ha két 16 éves fiatal felvételt készít az együttlétükről, és azt később egymás örömére visszanézi, ne lehessen őket büntetőjogi felelősségre vonni. A fideszes képviselő szerint a kormány javaslata a legbelső, legérzékenyebb intim szféra megsértését tenné legálissá ahelyett, hogy a társadalom még meglévő önvédelmi reflexeit erősítené.
Ritka pillanata a magyar politikai életnek, amikor úgy szolgál, ahogyan kell, a képviselők azt teszik, amire választották őket. Hiszen a kérdéskör kapcsán végre nem sértegetések, hanem értékrendek ütköztek, amelyek mentén a választópolgár eldöntheti, kinek ad igazat. Annak-e, aki óvni, védeni szeretné a fiatalságot, mert úgy gondolja, hogy tapasztalatok híján megfontolatlan, szüksége van még magán- és állami korlátokra is, vagy annak, aki szerint a szabadság és a szabad döntés lehetőségének biztosítása előbbre való a társadalmi felelősségnél. Olyan megfontolások ezek, amelyekről előbb-utóbb kénytelen dönteni az ember. E döntést természetesen befolyásolja a neveltetése, a világnézete, olykor az adott helyzet, amely gyengítheti, sőt felülírhatja a legmagasztosabb eszméket is. Hisz egészen más fényt kapnak az elvek a személyes érintettségben.
Az értékrendcsatának végül is lett eredménye. Az SZDSZ elismerte, hogy a javaslat túl liberálisra sikeredhetett, és úgy döntött, hogy kéri az „aki 14–18 év közötti személyről, annak beleegyezésével, saját használatra készít vagy tart pornográf felvételt, nem büntethető” passzus elhagyását, mivel lehetőséget nyújt a visszaélésekre. Az MSZP szakpolitikusa szerint azonban, ha a fiatalkorúval készült pornófelvételért büntetés jár, a bíró egy 19, illetve 17 éves pár erotikus fotója esetében is kénytelen lenne kiszabni a büntetést. Javasolni kellene tehát, hogy ilyen esetekben a büntetést enyhíthessék, akár mellőzhessék is.
Hogy mi van mindezek után a mi gyerekünkkel? Hát először is az, hogy különbnek kell lennie a szüleinél. Tehát nem követi el ugyanazokat az ostobaságokat, mint ők, bölcsebben és előrelátóbban gondolkodik, már ifjan tudja, mely tettének miféle következményei lesznek, ezért nem csinál ostobaságokat, nem meggondolatlan, vigyáz az egészségére és a jövőjére. Hogy a mi gyermekünk épp nem ilyen? Lehet, hogy nem jól neveltük. Vagy csak túlaggódjuk a dolgot. Mindenesetre szeretjük, ha olykor a szülői szón (amelynél azért gyakran erősebb a baráti szó) meg a társadalom nyújtotta példákon túl lennének rögzített, konszenzusos szabályok arról, mi jó neki és mi nem. Ezt talán nem olyan nehéz a felnőtteknek belátniuk.