Az inflációs hullám 2009-re vonul le

A megszorító intézkedések következtében a vártnál jobban lelassul a magyar gazdaság növekedése, az infláció pedig a korábban előre jelzettnél magasabb lesz, és csak lassabb ütemben kezd csökkenni – derül ki a Reuters hírügynökség tegnap közzétett felméréséből.

Csak 2009-re vonul le az adó- és áremelések által keltett inflációs hullám – olvasható a Reuters hírügynökség legfrissebb felmérésében. Ebben a csalódást keltő januári inflációs adatok nyomán az elemzők jelentősen emelték előrejelzéseiket: a megkérdezettek szerint februárban a pénzromlás üteme tovább emelkedik, várhatón 8,7 százalékra. A csúcsot az év első hónapjaiban 8,9 százaléknál érheti el az infláció. Az elemzők az áremelkedések idei ütemére most már 7,2 százaléknyi átlagos inflációt várnak, szemben az egy hónapja jósolt 6,5 százalékkal. A jövő évre 3,8 százalék a konszenzus, ez egytized százalékpontos emelkedést jelent. A felmérés szerint az inflációs hullám csak 2009-re vonul le, ekkorra éves átlagban három százalék körüli pénzromlási ütem várható.
Majdnem egyöntetű volt a várakozás abban a tekintetben, hogy jövő hétfői ülésén nem emeli tovább a nyolcszázalékos jegybanki alapkamatot a monetáris tanács: 23-ból 22 elemző várta ezt, s csak egy elemző jósolt kamatemelést. Az elemzők többsége úgy vélte, hogy a Magyar Nemzeti Bank következő kamatváltoztatása csökkentés lesz, ám a konszenzus szerint ez csak az második fél évben történik meg. Az előrejelzés értelmében az idén is, jövőre is összesen mindössze egy százalékponttal csökkenhet a jegybanki alapkamat.
Kedvezőtlenebbek lettek az előrejelzések a gazdasági növekedést illetően is: a csalódást keltő tavalyi utolsó negyedéves adatok után, hogy éves átlagban ez évre 2,5, s jövőre 3 százalék körüli gazdasági növekedést jeleztek előre az elemzők. Ez kisebb növekedés, mint az EU átlaga, és jóval alatta van a többi közép-európai uniós tagállam bővülési ütemének.

Súlyos ár. A megszorító intézkedések hatására látványos csökkenést mutathat az államháztartási hiány, az egyensúly javulásának azonban rövid és hosszú távon is jelentős ára van – figyelmeztet legfrissebb makrogazdasági jelentésében a Takarékbank, amely a rövid távú áldozatok közé a gazdasági növekedés lelassulását, az infláció felpörgését, a reálbérek csökkenését és a munkanélküliség megugrását sorolja. A megszorítások hosszú távú vesztesége a pénzintézet szerint az lesz, hogy az emelkedő adóterhek mellett nehezen tud majd viszszagyorsulni a gazdaság, így a lehetséges ütemtől elmaradó bővülésre kell felkészülni. Így a régió többi országa leelőzi hazánkat, s hamarabb éri el az unió átlagát.