Barátságosan is bravúros

Női kézilabda-válogatottunk tegnap a decemberi Eb aranyérmesét, Norvégiát győzte le 32-27-re Szombathelyen, az MKB Veszprém férfiegyüttese pedig ma este 20 órától vendégeskedik a februári világbajnok Németország legerősebb klubcsapatánál, a THW Kielnél. A két mérkőzés jellege és tétje egészen eltérő, a lényeg mégis közös bennük: Magyarország ebben a sportágban napi rendszerességgel méri magát a csúcselithez, és elég ritkán találtatik könnyűnek.

Szombathely nem tartozik az ország „kézilabdaőrült” városai közé, ehhez képest január 11-én a magyar–szlovén vb-felkészülési férfimérkőzés majdnem telt házat vonzott az új sportcsarnokban. A realisták akkor a telt házra, a maximalisták inkább a majdnemre helyezték a hangsúlyt, de tegnap már utóbbiaknak sem lehetett egyetlen rossz szavuk sem: minden talpalatnyi területen ült, állt vagy csimpaszkodott valaki. Az Eb-címvédőnek azért is kijárt a különleges figyelem és tisztelet, mert nem holmi utánpótlás-garnitúrával érkezett, csupán három játékosa hiányzott a decemberi diadalmas keretből. A mieink a légiósok távolléte miatt tartalékosabbak voltak, de Görbicz Anita is csupán az első félidő hajrájára szállt be. Így is sokáig a magyar válogatott vezetett, a skandinávok ekkor Lybekk góljaival tartották a lépést; nem véletlen, hogy évek óta a beállósaikat irigyeljük tőlük leginkább. No meg a futógyorsaságukat és -mennyiségüket, tegnap is ennek köszönhetően fordítottak átmenetileg, majd az első harminc perc 15-15-tel zárult.
A vetélytárs erényei aztán a 2. játékrészben szinte észrevétlenné váltak a tipikus magyar kézilabda erősségei mögött. Az ötletes és pontos támadásbefejezéseket ugyanis képtelenség volt megkontrázni, a norvégok elöl-hátul egyre tanácstalanabbá váltak, és nem is tudni, melyik fél csodálkozott jobban azon, hogy az 52. percre ötgólosra nőtt a differencia. Sőt ez a végkifejletre sem változott, a 32-27-es hazai siker minden várakozást felülmúlt. Természetesen Németh András szövetségi kapitányét is: „Többet kaptunk, mint amennyit remélhettünk. Próbáltuk elsősorban a jó formában lévőket lehetőséghez juttatni, és ez nagyon szépen bejött.” Marit Breivik, az ellenfél trénere a saját szemszögéből ezt így látta: „A magyarok keményebben és eltökéltebben küzdöttek, mi pedig túl lassúak voltunk támadásban.”
Ez látszatra a norvégok bírálata – de mi hadd értékeljük a mieink dicséreteként. Ami nem is akárhonnan érkezett.

Indulás plusz háromról. Az MKB Veszprém válogatottjai ma negyvennapos emlékeiket eleveníthetik fel, hiszen ott lépnek pályára, ahol a németországi férfi-vb nyitányán Magyarország megverte Dániát. A versenyforma ezúttal a Bajnokok Ligája negyeddöntőjének visszavágója, a cél pedig nem feltétlenül a győzelem, beérnénk kétgólos vereséggel is. Háromgólossal már nem, hiszen a hazai 39-36 után valószínűtlen, hogy idegenben lőtt több góllal tovább lehet jutni.
A nemzeti együttes kulcsemberei közül csupán Gál Gyula játszhat döntő szerepet ma este 20 órától, mert Iváncsik Gergő sérülése miatt valószínűleg ismét a lelátóra kényszerül. A veszprémiek bizakodása e ténytől és a szerény előnytől függetlenül töretlen, és elsősorban arra alapszik: itthon a sok hiba dacára sikerült nyerni, tehát maradt tartalék a csapatban, a Kiel viszont felvonultatta, amit tud. A házigazdák másképpen számolnak, leginkább úgy, hogy „közé tesznek egy tízest”, és német–spanyol párharccá egyszerűsítik a BL-elődöntőt. Amit mi inkább színesítenénk; és ezzel a saját kézilabdatavaszunkat is.