Basescu elnök megfenyegette a székelyeket

Éles vita alakult ki a magyar és a román köztársasági elnök tegnapi bukaresti megbeszéléseit követő sajtótájékoztatón a nemzeti kisebbségek önrendelkezési formáit, jogait illetően.

Míg Sólyom László a bukaresti törvényhozás asztalán fekvő kisebbségi törvény, a kulturális autonómia elfogadása és a különféle autonómiaformákról folytatott demokratikus párbeszéd mellett érvelt, addig Traian Basescu indulatosan alkotmányellenesnek nevezte a néhány székelyföldi településen zajló népszavazást a területi autonómiáról. A román elnök szerint amíg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) akciója az, aminek mondják – azaz egy bizonyos területen élő közösség véleményének felmérése –, addig csupán annak törvénytelensége állapítható meg.
*
Ha azonban a szervezők megpróbálják bizonyos célok érdekében felhasználni ezt a szavazást, akkor a hatóságok megfelelő szigorral fognak fellépni az alkotmány védelmében, s a következményekért a szervezőket terheli majd a felelősség – fogalmazott a román államfő, aki szerint a romániai kisebbségkezelési modell megfelel az európai mércének.
Sólyom László a székelyföldi szavazásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva elmondta: sok formája van Európában az önrendelkezésnek a kulturális autonómián túl is. Az autonómiaformák kidolgozása az érintett közösségeken múlik, összhangban az illető ország alkotmányával – hangsúlyozta a magyar államfő, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések általában támogatandók. Sólyom László tegnap találkozott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel is. Lapunk kérdésére válaszolva a köztársasági elnök elmondta, a kormányfő szintén elutasító volt a területi autonómiával kapcsolatban, azonban ezen a megbeszélésen nem került szóba a székelyföldi népszavazás kérdése. A román miniszterelnök ismét ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz a kulturális autonómia feltételeit is magába foglaló kisebbségi törvény elfogadása érdekében. A magyar–román csúcstalálkozó előtti napokban egyébként a bukaresti sajtó nagy teret szentelt a sepsiszéki mozgóurnás népszavazásnak, így az a román belpolitika napirendjére került.