Molnár János, Gönc polgármestere meglehetős iróniával mondja, hogy ez nem számít. Szerinte hanta mindaz, amit a kormányfő vagy a közlekedési miniszter regél az ország fejlesztéséről, nem történik itt más, mint szándékos vidékrombolás.
Meglepetésre az utolsó pillanatban úgy döntött a kormány, vissza az egész, megmarad a Zemplén lábai mellett húzódó vasút, noha józan paraszti ésszel gondolkodva hamar rájön az ember arra, hogy mindez kormányzati színjáték. Molnár János rámutatott: a tavalyi menetrend manipulatív megváltoztatása mindenre jó, csak arra nem, amire jónak kellene lennie. A gönci polgármester szerint városa – történelmi jelentőségénél fogva – különösen nagy személy- és teherforgalmat bonyolított le vasúton az elmúlt évek során, most azonban patthelyzet alakult ki, mert eltűntek a hidasnémeti és szerencsi csatlakozások. Ha valaki Miskolcról Göncre szándékozik eljutni a szerencsi vonalon, nagyon ráfázik, különösen télen, mert a Hidasnémeti felől közlekedő járat öt perccel hamarabb elindul Szerencsről, mint ahogy a Miskolc felől érkező személy- vagy gyorsvonat befutna az állomásra. Ezt nagyon jól kitalálták, ráadásul ugyanilyen helyzetbe csöppen az is Szerencsen, aki Hidasnémeti felől érkezik, és Nyíregyháza irányába szeretne utazni. Várakozhat a „cukorváros” állomásán, mert nincs csatlakozás. Vagy bosszúsan megelégszik a vonat utolsó kocsijának látványával, amellyel a szabolcsi fővárosba szeretett volna utazni.
– Az új menetrend elmés megoldás a megszüntetésre ítélt szárnyvonalak tönkretételére, s itt van a kutya elásva – hangoztatja Molnár János. Ez az a helyzet, amikor a kormány és a MÁV saját maga kényszeríti az utasokat arra, hogy ne üljenek azokra a vonatokra, amelyeket Gyurcsány Ferenc, illetve Kóka János szerint fölöslegesen tart fenn az állam. Gönc polgármestere állítja, a MÁV karcsúsításával ismét a szegény rétegeket, valamint a diákokat sújtják. Mint mondta, most nemcsak a középréteget célozták meg, hanem a diákokat, a szegényeket és a nyugdíjasokat ugyancsak céltáblának nevezték ki, ezek az emberek ugyanis leginkább vasúton juthattak el szűkebb pátriájukból a távolabbi helyekre, a buszjáratok számát ugyanis helyenként szintén csökkentették. Gönctől észak-északkeletre már nem is lehet tömegközlekedésről beszélni. Az időseknek, a pénztelen, bár kíváncsi „bakancsos turistáknak” leginkább a vonatos utazás jelenti a kikapcsolódást, a szórakozást, a zempléni táj csodáinak megismerését, s még ezt az örömet sem hagyják meg nekik.
– A kormány szavahihetősége egy fabatkát sem ér – összegezte véleményét a tállyai boltvezető, Serfőző Szabolcs. – Nem véletlenül kapott kegyelmet a Hidasnémeti–Abaújszántó szakasz, mert ezen a szárnyvonalon van Tállya is, amelynek kőbányája biztos megrendelője a vasutnak. Szerintem fontos a kőbánya, az emberek közlekedési esélyeinek növelése azonban még fontosabb. Ismét ott tartunk, hogy a szegényebb réteg – pénztelenségénél fogva – képtelen eljutni városokba, nevezetes helyekre, marad a falu. Legfeljebb egy menetjegyet vásárolnak majd az emberek, amellyel végleg elhagyják Abaúj és Zemplén azon településeit, ahol nem jár majd vonat. Kiszámoltam, hogy 25 falu és egy város maradhat vasút nélkül, ha nem tudjuk leállítani a kormány ámokfutását.
– Ez a kormány nem kezeli, hanem gerjeszti a válságot – fogalmaz Zavodni Ferenc, Boldogkőváralja polgármestere, s ezt azért mondja, mert a Hidasnémeti–Abaújszántó vasútvonal megszüntetési szándékával az adottságokból fakadó idegenforgalmi törekvéseket hiúsítják meg. A Zempléni-hegység nyugati lábainál fekvő település vezetője szerint Északkelet-Magyarország gyöngyszemét szándékoznak elzárni a bakancsos turisták elől, akik bár szeretik a természetet, pénz hiányában mégsem tudnak majd eljutni a boldogkői, a regéci, illetve a füzéri várhoz. Nem beszélve Gönc, Telkibánya nevezetességeiről, az UNESCO felméréséből is ismert kristálytiszta levegőjű Mogyoróskáról. Hidasnémetiből, továbbá a megszüntetésre ítélt vasúti pálya melletti településekről több száz diák utazik Szerencsre tanulni, ahová Abaújszántón, Tállyán keresztül visz a helybeliek által csak „piroskának” nevezett motorvonat. Az évtizedek óta létező ipari vágányok is bizonyára fölöslegessé válnának a vasúti közlekedés megszüntetésével Göncön.
Az állomások többségét már lebontották, de a boldogkőváraljai még áll. Egy özvegy vasutasfeleség él benne, s azt kérdezte a napokban Zavodni Ferenctől, mikor bontják le feje fölül az állomást, amely azért szép, mert az idős asszony folyamatosan karbantartotta.
Kovács Balázs, a Hegyalja kapujának nevezett Abaújszántó önkormányzati képviselője mélységes felháborodásának adott hangot a nyilvánvaló elnéptelenítési politika miatt. Utalt Kóka János ipari és közlekedési miniszter szavaira, aki azt válaszolta az egyik internetes portál kérdésére: a következő évek feladata lesz a vasút színvonalának emelése, most ugyanis huszonöt–harminc éves kocsik szállítják az utasokat, és van olyan vágányszakasz, ahol 15 kilométer/óra a legnagyobb sebesség. Ezt a fejlesztést segíti majd elő a magyar vasút megnyitása a külföldi befektetők és szolgáltatók előtt. Kóka kijelentette: 2015-re el kell érni, hogy az emberek az autó helyett inkább a vonatot válasszák, amely pontos, tiszta, kényelmes lesz, így az utasok nem kényszerből használják majd. A tettek fényében mi ez, ha nem szemfényvesztés? – tette fel a kérdést Kovács Balázs.
Ódor Ferenc, az abaúji térség fideszes országgyűlési képviselője, a Borsod megyei közgyűlés elnöke kijelentette: amit 1998 és 2002 között felépített az Orbán-kormány, azt a Medgyessy–Gyurcsány-féle holdudvar tudatosan igyekszik lerombolni. Nem csupán a Hidasnémeti–Abaújszántó szárnyvonal megszüntetésének tervére gondolt, hanem az apró falvak ellehetetlenítésére is. Molnár János gönci polgármester szavaihoz hasonlóan ő is a Hidasnémeti–Abaújszántó–Szerencs között közlekedő járatok fontosságára hívta fel a figyelmet, különösen ami az idegenforgalmi fejlesztéseket, a munkába, iskolába járási lehetőségeket illeti. Az elnök úgy fogalmazott, Északkelet-Magyarországon a kormány döntése értelmében olyan vasúti szárnyvonalakat szüntet meg a MÁV, amelyek ugyan veszteségesek, de stratégiai fontosságúak Borsod megye fellendítése szempontjából. Bár a vasúti személyszállítás egyetlen európai országban sem nyereséges, a kontinens többi országának kormánya legalább meghallja a lakosság segélykiáltásait, s időnként gondolkodik a további teendőkön.
A MÁV Zrt. illetékesei nem nyilatkoznak, az egyik magas beosztású vezető viszont a neve elhallgatását kérve elmondta: csak a vak nem látja, hogy mi zajlik a társaság háza táján. A cégen belül létrehoztak három szekciót, nevezetesen a személyszállítási, teherfuvarozási részleget és a pályavasúti üzletágat, s tudni kell: ez utóbbi nevezhető a sínek tulajdonosának. A szakember szerint most a vasút leértékelése, később pedig a cég privatizációja a cél. Úgy véli, a Hidasnémeti és Szerencs közötti pálya csak átmenetileg úszta meg a bezárást, ami azonban késik, nem múlik. Most a menetrenddel operálnak, s kormányzati szinten azt akarják elérni, hogy tovább csökkenjen a kihasználtság, így lesz indok a szárnyvonal megszüntetésére. A centralizáció megbénítja a vidéket. E tényt támasztja alá az is, hogy a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetői nem nyilatkozhatnak. Mint mondta, érdemes megnézni Borsod megye idei telefonkönyvét. Rádöbbenhetünk, hogy a miskolci igazgatóság Szemere utcai székhelyének száma eltűnt, már a MÁV vagy vasút szó sem található meg benne.
Folytatjuk
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
