Blöff és paff!

Szegény Juhász Ferenc… Mekkora mersz kellett ahhoz, hogy egy incifinci honlap cikkecskéjét akkorára fújja fel, mint egy al-Kaida-üzenetet. A kuruc.info, mert arról van szó, a szokásos pofán verő stílusában azt írta, hogy „Gyurcsány megölése amúgy jogos volna”. Annak analógiájára, hogy egy brit parlamenti képviselő jogosnak tartaná Tony Blair meggyilkolását, az általa elkövetett aljas bűncselekmények, például az Irak-hazugságai miatt. Juhász elvtárs, nosza: „Az a tény, hogy felvethető a törvényesen megválasztott legitim miniszterelnök likvidálásának esetleges lehetősége… elképesztő.” Hát persze hogy az. Csak hát nem a kuruc.info vetette ezt fel, drága elvtársaim, hanem Szilvásy miniszter olvasta fel akadozva egy papírlapról. Hogy ugyanis bizonyos szélsőséges elemek magas rangú párt- és állami vezetők meggyilkolására készülnek. Ennek hallatán az első, ami beugrik, hogy hű, de randa blöff ez. Ma születettek talán elhiszik az Index hírportál „hiteles” videóját, hogy számszeríjat forgatva ólomsúlyban jeleskedők rontanak be a Gyurcsány dolgozószobájába, és paff! Egy számszeríj felhúzásához mázsás erőnlét szükséges, nem beszélve annak álcázásáról. Ki az a hülye, aki elhiszi, hogy ezzel fenyegetik meg a miniszterelnököt? Aztán meg, aki élt már tegnapelőtt, nagyon is kell hogy emlékezzék a Rákosi-féle koncepciós perek fővádjára: „…és összeesküvést szőttek Rákosi, Gerő Ernő, Péter Gábor és Farkas Mihály elvtársak meggyilkolására…” A nevezettek mind ágyban, párnák között haltak meg, a koncepciós perek vádlottjait meg kivégezték, hogy öt év múltán ártatlannak nyilvánítsák őket. Blöff. Juhász Ferenc szerint ez elképesztő. Nézőpont kérdése. Állítólag hatalmas botrány volt, amikor Frei Tamás egy orosz bérgyilkossal konzultált, hogy mennyiért ölné meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ez is blöff volt, és paffok lettünk, amikor Juszt László kiderítette, hogy egy piti zöldségbolti eladó vállalta pénzért a „maffiózó” bérgyilkos szerepét. A felháborodás „mértékéről” (Népszabadság) csak annyit, hogy Frei Tamás azt nyilatkozta, nem gondolta volna, hogy műsorát a miniszterelnök iránti hűsége és elkötelezettsége demonstrálására használják fel kollégái. Ugyanis néhányan bátorkodtunk az „elképesztő” tévériportot kikérni magunknak. Paff! Hogy Frei Tamás távozott az RTL Klubtól? Hát nem tudom, ki az a Frei Tamás az egyik kereskedelmi csatornán, aki csupa észbontóan gazdag külföldi körül sertepertél hónapszám, tárgyilagosan és hitelesen bemutatva nehéz életüket. Szóval csak nem volt ez annyira elképesztő! És az sem, amikor Sz. Nagy Csaba a Magyar Hírlapban, 2001-ben ilyet szólt: „Pedig a magyar lelkületben, állítom, ma senki sem akarja sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót likvidálni, bármennyire is javára válna nemzetünknek.” Ettől sem kapott Juhász Ferenc a szívéhez, sőt a szerkesztőség akkori vezetői sem értették, hogy mi ebben a fenyegetés.
Fenyegető levelek és telefonok? Mindannyian kaptunk, többet, mint Gyurcsány valaha is fog, mert amit a másik oldal rutinszerű heccelésnek szán, azt a nyilvánosság kevésbé beavatott nézői, olvasói tényként fogják fel, és készek agyonverni a kinevezett ellenséget.
Kordon a Parlament körül? Ma. Holnap jönnek az elkerített villák, sorompók, őrbódék, a lezárt rózsadombi káderdűlők. Nemsokára bejelentik az Államvédelmi Hatóság újjáalakítását Gergényi Péter Gábor vezetésével. Most mesterkednek azon, hogy mindenki mobiltelefonja és internetes levelezése lehallgatható legyen. Lőttek a szólás- és véleményszabadságnak, ez aztán a merénylet, nem a kuruc.info.