Csapat közhelyek nélkül

Pusztán matematikai, a valóságba nehezen átültethető okoskodás szerint a két magyar csapatnak együtt nem volt ötven százaléknyi esélye a továbbjutásra a női kosárlabda Euroliga nyolcaddöntőjében, ezért sikerként értékelhetjük, hogy a kettő közül legalább az egyik, az MKB-Euroleasing Sopron ezt véghez vitte. A MiZo Pécset sincs okunk elmarasztalni, mert jelenlegi helyzetében már az is komoly fegyvertény, hogy egyáltalán harmadik mérkőzésre késztette a címvédő cseh Brnót, még ha azt
67-48-ra el is vesztette.
Örökzöld téma, hogy az edzőnek mekkora szerepe van csapata győzelmében. Megkockáztatható, a Sopron nem veri meg 80-70-re a Jekatyerinburgot, ha nem Székely Norbert ül a kispadon. A kelleténél jobban nem kell heroizálni a tüdőgyulladásból lábadozó vezetőedzőt, de szerda este a bővebb csapatból ő futotta a legjobb formát. Többször remek ütemben cserélt és kért időt, nem ragadta el a játék heve, végig tiszta fejjel hozott döntéseket. A találkozó után mindenki őt éltette, s ebből a hangulatból nehéz volt viszszarángatni a rideg számolgatás világába, mégis muszáj volt megkérdezni tőle: a Szamara ellen, a negyeddöntőben mire építhet a Sopron? „Játékosállománya, költségvetése alapján a Jekatyerinburg szerintem az idén is benne van Európa legjobb öt csapatában. Hozzá képest a Szamara mégis más klasszis. Csak két centere, Sztyepanova és Wauters fizetése annyi, mint a Jekatyerinburg teljes büdzséje. A két orosz együttes egymás elleni mérkőzéseit a Szamara átlagosan húsz ponttal nyeri meg” – sorolta Székely Norbert a nem éppen biztató adatokat, majd ezek oldásaként hozzátette: „Ennek ellenére következő ellenfelünk sem verhetetlen, ahogy azt a Pécs is megmutatta.”
Cserny Réka arról beszélt, mi a különbség a tavalyi és az idei Sopron között: „Mindenki számára érezhető, hogy nem egy ember köré épül a csapat. Tavaly, amikor Teasleynek ment a játék, nem is volt gond, ám ha nem, akkor nem tudtuk, mihez kezdjünk. Ezzel szemben most számíthatunk egymásra, a Jekatyerinburgot is azzal vertük meg, hogy mindig akadt valaki, aki a vállára vette az együttest.”
A Pécs vesztét éppen ennek hiánya okozta. Jan Bobrovsky, a Brno vezetőedzője is azt mondta, a Pécsnek csak három jó játékosa van, neki pedig hat-hét, s ez döntött. Bobrovsky ugyan nem nevezte meg ezt a három embert, mi azonban megtehetjük: Iványi, Béres, Johnson. Bujdosó huzamosan még nem képes kimagasló teljesítményre, Fegyverneky mintha megrekedt volna a fejlődésben, Vajda rengeteget sérült. Leginkább azonban Béres mellett lenne szükség egy vérbeli centerre. A Pécs nem dúskál az anyagiakban, de mintha a meglévő lehetőségeket sem használta volna ki. A világbajnok ausztrál Whittle csalódást okozott, a helyére igazolt Edwardsnak „szűz kézzel” volt egy jó meccse a Sopron ellen, azóta viszont betli betli hátán. A Brno elleni három találkozón összesen négy pont. Minősíthetetlen.
A Mecsekalján sok mindent át kell gondolni. S nemcsak a nyáron, hanem már tavasszal. Különben a hazai egyeduralom is megszakadhat.