Egyre több szemét kering a Föld körül

Több mint ezer újabb darab rakódott a Föld körül keringő űrszeméthez, miután a közelmúltban felrobbant egy orosz hordozórakéta. A törmelékek idővel elégnek, de évekig a kozmoszban maradnak, és műholdak útját keresztezhetik.

Megint nagy mennyiségű űrszemét keletkezett a közelmúltban, miután felrobbant egy orosz hordozórakéta: a február 19-i baleset miatt több mint ezer újabb hulladékdarab kering a Föld körül. Ez rövid időn belül a második hasonló eset volt, miután január 11-én Kína rakétával megsemmisítette egy kiöregedett meteorológiai műholdját. Az amerikai hadsereg és az európai űrügynökség (ESA) szakemberei az eset után 817 törmeléket jegyeztek fel. Arra is felhívták a figyelmet, hogy számolatlanul lehetnek még tíz centiméteresnél kisebb darabok is, amelyeket nem észlelnek a műszerek – írta a BBC.
A két esettel jelentős mértékben megnövekedett a bolygónk körül keringő űrszemét mennyisége. A törmelékek idővel elégnek, de ez akár évekig is eltarthat. Az orosz űreszköz kálváriája egy évvel ezelőtt kezdődött: 2006. február 26-án fellőttek a kazahsztáni Bajkonurból egy Proton típusú hordozórakétát, ennek Breeze–M végfokozatának kellett volna pályára állítania az Arabsat 4A műholdat. A Breeze–M meghajtórendszere először bekapcsolt, majd leállt, ezért a műhold rossz útvonalon száguldott, és visszatért az atmoszférába, míg a végfokozat Föld körüli pályán maradt, végül néhány napja robbant fel, nem tudni pontosan, miért. Darabjai bolygónktól 500-tól 15 ezer kilométeres távolságig szóródtak szét: az alsóbb magasságban keringenek a műholdak, ezek útját keresztezik a törmelékek. Az ESA szakemberei kiszámolták: az orosz berendezés felrobbanásának következményeként tíz százalékkal nőtt az esélye annak, hogy a Nemzetközi Űrállomás kritikus ütközést szenved az egyik darabbal.