Félsiker a Délvidéken

Nem kis büszkeséggel szokták emlegetni, hogy a vajdasági magyaroknak sikerült a határon túli magyar nemzeti közösségek közül elsőként kiharcolni a nemzeti tanácsnak, a személyi elvű kisebbségi autonómia csúcstestületének a felállítását. Öt évvel ezelőtt jött létre a megalakításához szükséges jogi keret. A kisebbségvédelmi törvény alapján az állam közhatalmi jogosítványokat ruházott a kisebbségi nemzeti tanácsokra: a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területén e testületek képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek, és intézményeket alakíthatnak.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2002. október 19-én tartotta alakuló ülését, miután szeptember 21-én az elektori gyűlés megválasztotta a testület 35 tagját. Azóta működik végrehajtó szervével és szakmai bizottságaival együtt. S azóta állandó vita tárgya. Már megválasztása is ellentéteket kavart. Felróják, hogy tagjait nem demokratikus módon – elektorokkal, közvetett úton – választották meg. Az elektorok ugyanis csak egy listára, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltlistájára szavazhattak, végül – hogy is lehetett volna másképpen – az MNT egypártira sikeredett. A tanács nem más, mint a VMSZ eszköze, a szerb kormány gyakorol ellenőrzést felette – hangzanak a bírálatok nemcsak a rivális Vajdasági Magyar Demokrata Párttól, hanem számos civil szervezettől is, amelyek az MNT-t ugyancsak nem tartják legitimnek. Ugyanakkor az MNT végrehajtó testülete, az intézőbizottság az eredmények egész sorát hozza fel évi jelentéseiben. Támogatják a közvetlen nemzeti tanácsi választásokat is kisebbségi választói névjegyzék alapján. Erre azonban feltehetőleg nem kerülhet sor, hiszen a magyar választók névjegyzéke nem készült el, s nincs is remény rá, hogy a közeljövőben létrejöjjön. A VMSZ-ben és a MNT-ben visszautasítják a vádat, hogy nekik a közvetett választás felel meg. Mint Józsa László, az MNT elnöke fogalmazott egy korábbi interjújában, a vajdasági magyar pártok erejét tekintve a VMSZ képes bármilyen választást megnyerni, vonatkozik ez az önkormányzati, a parlamenti és a nemzeti tanácsi választásokra egyaránt, nincs mitől tartania.
Az MNT-nek még tavaly letelt a négyéves mandátuma. Az új törvénynek pedig, amely lehetővé tenné az új választásokat, még se híre, se hamva. A testület vezetői és tagjai az új megválasztásig megbízottként tisztségben maradnak.