Iskolairtók

Vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be. Ezt nem én mondom, hanem Kodály Zoltán, akinek az idén ünnepeljük a 125 éves születési jubileumát. De azt már én teszem hozzá: és vannak intézmények, iskolák, amelyek segítenek bevilágítani e rejtett lelki régiókba. Újpesten most két ilyen fárosz is végveszélybe került: a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola és az Erkel Gyula Zeneiskola. Pécsi Sebestyén a kerülethez kötődő orgonaművész volt, az újpesti zeneiskola-alapító Erkel Gyula pedig a Himnusz zeneszerzőjének fia. Fuvarozván a lányaimat a patinás, 116 éves intézménybe, egyszer rácsodálkoztam arra: a főbejárat előtti kovácsoltvas díszrács is a Himnusz első sorait kottázza. Ugyanezek a lányok a 124 éves Pécsibe, a Kodály-módszert ötven éve hungaricumként az oktatás fókuszába helyező általánosba jártak, ahol még a botfülűek is megtanulnak szolmizálni és furulyázni. Ide tervezzük íratni ősztől iskolaköteles fiunkat is, ha a szocialista telekspekulánsok ezt lehetetlenné nem teszik. Meggyőződésem ugyanis, hogy a szakmailag nonszensz iskolamegszüntetések, -összevonások ötletrohama mögött főként az rejtőzik: az épületek túlontúl értékesek, túlságosan jól értékesíthetők az impozáns újpesti városháza tőszomszédságában.
Ne legyenek illúzióink: az iskolahaláloknak a kormányzati tétlenség mellett zajló demográfiai katasztrófa és az önkormányzatok módszeres központi kivéreztetése folytán előbb-utóbb be kellett következnie. A IV. kerületben például, úgy hírlik, az Árpád utcai, az egyik Erzsébet utcai és a Szőnyi István Általános Iskolának is feladni tervezik az utolsó kenetet. Ez utóbbi mentálisan terhelt gyerekekre specializálódott Káposztásmegyeren: szeretném én látni azt a felelősségteljes pedagógiai ideológust, aki a szemünkbe mondja, hogy ezt az iskolát simán be lehet olvasztani egy szokványos intézménybe. Egyébiránt pedig stílus, demokrácia, egyenes beszéd egy elkötelezett megszorító politikustól is elvárható volna.
Egy hete Újpest ifjúszocialista alpolgármestere, Belán Beatrix behívatta a Pécsi igazgatónőjét, Horváth Erikát, és kerek perec közölte vele, hogy az iskola ősztől a Károlyi István 12 évfolyamos iskolában kap helyet. Mert számításaik szerint a pécsisek is elférnek itt: számítva arra, hogy lesznek szülők, akik elviszik a gyermekeiket (!), a maradó gyerekek az összevonás után tíz-tizenegy osztályt tesznek ki. Az iskola jogutódja a Károlyi lenne, s ott így ezer–ezerszáz növendék tanulna. A Pécsi már nem is indíthatna zenetagozatos osztályt, mert kimenő rendszerben megszűnne e specializáció. A Károlyi igazgatónője szintén döbbenten állt az ötlet előtt, hiszen az épületbe egyszerűen nem fér be ennyi gyerek. A Pécsi tagiskolaként sem lehetne a Károlyi része, mert az alpolgármesternő szerint az épület fenntartása sokba kerül. Hogy mire használnák az így kiürülő épületet, arra Belán azt felelte: még nem tudják. Szeretnék elkerülni, hogy az a vád érje őket, hogy valakinek az épületre fáj a foga – márpedig az ügy komszomolista stílusú intézése óhatatlanul ezt a gyanút erősíti. A diákok szerint az egyik alapítvány igazgatónője már szavazásra is bocsátotta a kérdést, hogy a növendékei a Pécsi, az Árpád vagy inkább az Erzsébet iskola épületében szeretnének-e szeptembertől tanulni. A Pécsi tanárai azért is pechesek, mert jelentős részben egyetemet végzett, többdiplomás, középkorú vagy annál idősebb emberek, így a bérköltségük viszonylag magas. Leépítésükkel remekül lehet takarékoskodni, a színvonal meg nem számít.
A zeneiskola székhelyének áthelyezéséről szűkszavú, hárommondatos alpolgármesteri közlemény tájékoztatta az intézmény vezetését. Az épület a városháza mögötti Szent István térre, az újpesti piacra néz, s telke érintkezik a Pécsi telkével, így kettős megszüntetés esetén egyben hasznosítható. Ha igaz, amit kerületszerte rebesgetnek, hogy az újpesti piacot is elérheti a Sopronból és Vácról már ismerős mélygarázsbiznisz (a piacfelügyelőt már lecserélték), a két kiürítendő iskolaépület értéke az egekbe szökhet. Metró közeli, központi hely: nemcsak luxuslakásoknak, de elit irodáknak is kiváló. Senkit ne tévesszen meg, hogy a legújabb kerületi beruházási bizniszt „új városközpontnak” keresztelték el – Újpest centruma ott van, ahol a szecessziós városháza.
A zeneiskola székhelyét a kerület szélére, a káposztásmegyeri panellakótelepre, a Csokonai Általános Iskola és Gimnáziumba helyeznék át. Ez az iskola három szocialista képviselőt meg egy oktatási referenst delegált a közéletnek – többek között Belán Beatrixot, aki azelőtt itt tanított matematikát. A 35 éves politikusnő a Fiatal Baloldal színeiben, Kiss Péter környezetében bontogatta szárnyait, s a világháló tanúsága szerint másfél éve még magával Újhelyi Istvánnal is tartott korreferátumot a szociáldemokrata (!) akadémián. A Bolyai-versenyek felkészítő tanáraként Belán Beatrixnak nyilván nem okozott gondot, hogy kockás papíron kiszámolja, mi az ésszerű. Az ének és a zene például teljesen irracionális sallang; semmi hasznot nem hajt. Másrészt száműzzük a zeneiskolát a város szélére, a mi volt alma materünkbe. Igaz, hogy a fővárosban akusztikai okokból minden zenetanodát kiköltöztettek a panelből – de mi csak költöztessünk be egyet. Az sem számít, hogy a méregdrága hangszereket váltott tanításban nem lehet őrizni; hogy a rézfúvósok mellett nem lehet órát tartani; meg hogy a zenepróbákhoz kis helyiségek kellenek, s nem ormótlan tantermek. A mostani helyen valóban nincs előírt egészségügyi szoba (bár ha az önkormányzat cserelakást adna az emberemlékezet óta ott lakó Erzsi néninek, máris lenne); viszont az új helyen sincs. Ha a székhelyet áthelyezik, a telephely elkótyavetyélhető. Az pedig, hogy hová tűnik a zeneiskola-szövetség szerint a fővárostól folyósított plusz nyolcvanezres fejkvóta, merő talány. Ezt beszámítva a kerület az esetleges megszüntetéssel mínuszba kerülne.
Pénteken rendkívüli szülői értekezletet tartottak a Pécsiben; a tornateremben háromszázan gyűltek össze. Meghívtak helyi politikusokat is: a fideszes, a KDNP-s és a lokálpatrióta képviselők megjelentek, a kormánypártiak nem. A szülők egyhangú döntést hoztak: temérdek petícióval bombázzák az önkormányzati és országos tisztségviselőket a képtelen tervek megváltoztatása érdekében. Az illetékes szocialista országgyűlési képviselő, az önfeledten MSZP-kongresszusozó Csizmár Gábor is bizonyára nehezen tudná elmagyarázni Kata lányának, miért kellene ezután egy kis karéneklésért Káposztásmegyerre bumliznia. Szerda délután a testület elé is odakerül az iskolairtó program – erre az időpontra énekes tüntetést szerveznek több száz hajdani és jelenlegi növendékkel az újpesti városháza elé. A tüntetők a képviselői esküre apellálnak: „Megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Újpest javát szolgálom.” Tartsák hát be az esküjüket! Derce Tamás polgármester, aki szintén pécsis diák volt, s betegállományban értesült az egész „oktatási reformról”, arra kérte a kerületi rendőrfőkapitányt: személyesen biztosítsa a demonstrációt.
Mit is lehetne hozzátenni mindehhez? Fiaim, csak énekeljetek!