Jövőre egységes ingatlanadó

Életbe lép jövőre az egységes ingatlanadó, s e tekintetben nincs feszültség a koalíciós pártok között – ezt közölte egy tegnapi sajtótájékoztatón a pénzügyi tárca államtitkára. E bejelentés azért hírértékű, mert – mint arról korábban beszámoltunk – komoly viták forrása, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége egy átfogó adóreform részeként képzeli el az ingatlanadó kivetését, míg a nagyobbik kormánypárt szerint erre jövőre nincs lehetőség. A nézeteltérés olyan súlyosnak tűnt, hogy felvetődött a 2009-es bevezetés lehetősége is, így azonban a kormány könnyen magára vonhatná az EU haragját, mivel a konvergenciaprogramban a 2008-as dátum szerepel. Nem meglepő hát, hogy a Pénzügyminisztérium tegnap hűteni igyekezett a kedélyeket, és kompromisszumkeresésre utal az is, hogy az államtitkár úgy fogalmazott: az új közteher életbelépésével lehetőség nyílik a más adónemekből befolyó bevételek csökkentésére. Ugyanezt fejtegette tegnap, a kormány 2007-es munkatervének bemutatásakor Gyurcsány Ferenc is. A miniszterelnök szerint bármilyen új adó bevezetése vagy a jelenlegi adókulcsok átalakítása ellentétes irányú mozgásokat von maga után egyéb adónemekben. Egy televíziós műsorban pedig arról beszélt, hogy az ingatlanadóval nem a bevételeket növelnék, hanem az adók szerkezetét alakítanák át. Azt, hogy mindez komoly szándék-e, vagy csak a koalíciós üzengetés része, egyelőre nem tudni. Ha az ingatlanadó bevezetésével valóban csökkennének egyes más adómértékek, az az SZDSZ sikerét jelezné, kérdés persze, hogy egy pár tíz milliárd forintos átcsoportosítás nevezhető-e adóreformnak. A következő hetek tehát valószínűleg az adóreform mibenléte körüli viták jegyében telnek, az adócsökkentésben reménykedők számára azonban érdemes felidézni: tavaly, a választások előtt több, kedvezőnek tűnő módosításról határozott a kormány, majd a tavaszi győzelem után egy tollvonással semmissé tette ezeket. Alig valósult meg valami a korábbi adóreform-bizottság javaslataiból is, és az is intő jel lehet, hogy a konvergenciaprogram szerint az adószisztéma minimális átalakítása is csak 2009-től következhet. Azok után, hogy az utóbbi háromnegyed év az új adók és adóemelések jegyében telt, jogosnak tűnik a kétkedés azzal a miniszterelnöki kijelentéssel kapcsolatosan is, hogy hamarosan csökkenni fog az adóelvonás nemzeti jövedelemhez mért aránya.
Érdemes megemlíteni, hogy az ingatlanadó tavaly még az iparűzési adót (ipa) kiváltó adónemként szerepelt, néhány éven keresztül azonban biztosan párhuzamosan létezik majd e két közteher. Főleg, hogy a „cserét” Gyurcsány Ferenc tegnap érzékeny kérdésnek nevezte, mivel az ingatlanadó inkább a lakosságot, az ipa pedig a vállalkozásokat terheli. Az sem tudható még biztosan, hogy a kormány mekkora bevételre is számít az új adónemből.
Három tervezetről hallani, amelyek közül az egyik csupán a jelenleg létező, ingatlanokra vonatkozó adókat váltaná ki – mintegy 60 milliárd forint értékben –, a második már 100–110 milliárd, a legambiciózusabb pedig 150–200 milliárd forintnyi bevétellel számol. A pénzügyi tárca részéről tegnap 60 milliárd forintos bevételi terv hangzott el.