Könnyű szél

RABLÓ: Bocsánat, ön itt a biztonsági őr?
ŐR: Igen, tessék parancsolni.
RABLÓ: Ó de örülök, hogy itt találom! Tetszik tudni, én azért jöttem, hogy izé… hát mit szépítsem a dolgot, szóval én szeretném ezt a bankot, hogy úgy mondjam, kirabolni.
ŐR: Csak így fegyver nélkül?
RABLÓ: No hisz épp ezért örülök, hogy itt találom.
ŐR: Adjam oda a pisztolyomat?
RABLÓ: A számból tetszett kivenni.
ŐR: Csak akkor adhatom oda, ha erőszakosan lép fel.
RABLÓ: A teringettét neki, adja má’ ide!
ŐR: Tessék. Tudja kezelni?
RABLÓ: Persze, láttam a filmekben. Akkor legyen szíves ide lefeküdni, tudom, hideg a márvány, de majd sietek. (A pénztárhoz lép.) Kezit csókolom!
PÉNZTÁROS: Jó napot kívánok, tessék parancsolni!
RABLÓ: Kérem szépen, én szeretnék pénzt kivenni.
PÉNZTÁROS: A folyószámlájáról?
RABLÓ: Á, nem, én csak jöttem itt ezzel a pisztollyal, tetszik látni, bankrabló volnék…
PÉNZTÁROS: Mennyit szeretne kivenni?
RABLÓ: Hát, ööö… az összeset, csókolom, ahogy szokás…
PÉNZTÁROS: Kérek egy személyit.
RABLÓ: Hú, az nincs nálam, most mi lesz?
PÉNZTÁROS: Egy pillanat, megkérdezem az igazgató urat.
IGAZGATÓ: (éppen érkezik) Esztike, nem értem, miért kell minden csip-csup üggyel hozzám fordulni! Kicsit több önállóságot várok magától. Üdvözlöm, kedves uram, és elnézést kérek, a kolléganőm még új ezen a területen.
RABLÓ: Kérem, nem történt semmi.
IGAZGATÓ: Meg annyi ember jár pisztollyal, nem tudhatjuk, ki az igazán komoly ügyfél. Hozott táskát?
RABLÓ: Tudtam, hogy valamit elfelejtek.
IGAZGATÓ: Zacskót tudunk adni.
RABLÓ: Jó lesz, köszönöm. Csitt! Valami zümmögést hallok.
IGAZGATÓ: Biztosan a riasztó. Valaki megnyomhatta. Véletlenül… Szeretne túszt?
RABLÓ: Nem, köszönöm, talán majd máskor…
IGAZGATÓ: Ahogy gondolja. Esztike, ne álljon már itt ilyen tehetetlenül, legalább segítsen pakolni!
RABLÓ: Aztán hogy megy az üzlet, kedves igazgató úr?
IGAZGATÓ: Köszönöm, eddig jól ment.
PÉNZTÁROS: A megjelölt bankjegyeket is tetszik kérni?
RABLÓ: Hát ööö… igen, mindet…
PÉNZTÁROS: Csak azért, mert mások nem szokták elvinni.
RABLÓ: Hát… nem is tudom…
NÉNI: Ez tűrhetetlen! Meddig kell itt sorba állni?!
IGAZGATÓ: Elnézést, asszonyom, bankrablás van.
NÉNI: Ilyen lassan!?
RABLÓ: Néni kérem, én sietek, ahogy tudok.
NÉNI: Néni a maga nagyanyja! Pimasz fráter! Felháborító, ami ebben a bankban folyik. Vegyék tudomásul, hogy megszüntetem a számlámat. Kérem a pénzemet!
IGAZGATÓ: Előbb az urat kell kiszolgálnunk.
RABLÓ: Ó, én már megyek is. Kezüket csókolom, a viszontlátásra!
MIND: Viszontlátásra!
IGAZGATÓ: Vezessen óvatosan! Esztike, a kamera rögzítette az eseményt?
PÉNZTÁROS: Igen. Éppen betelt a kazetta.
NÉNI: Nem gondolják, hogy tenni kellene valamit?!
IGAZGATÓ: Dehogynem. Esztike, legyen szíves, rakjon be egy üres kazettát…