Göncz Kinga külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján ismét a diplomáciában közhelyeknek számító általánosságokkal (stabilitás, konzultációk, emberi jogok) fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját Koszovó státusával kapcsolatban, így továbbra sem adott választ arra, hogy a túlnyomó többségben albánok lakta szerbiai tartomány függetlenségét vagy csupán autonómiáját támogatja-e Budapest. Az ugyanakkor kiderült: Magyarország fontosnak tartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatát az ügyben. Egyebek mellett ezt tartalmazza az a levél is, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök írt az EU soros elnöki tisztét betöltő német kancellárnak, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint az Európai Bizottság elnökének. A BT-tag Oroszország egyelőre lebegteti vétóját Koszovó státusával kapcsolatban.
Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter tegnap például arra figyelmeztetett, hogy a tartomány függetlenné válása láncreakciót válthat ki Európában és a volt Szovjetunió szakadár területein.
Martti Ahtisaari koszovói ENSZ-megbízott rendezési javaslata gyakorlatilag függetlenséget adna Koszovónak. Általános vélekedés szerint Moszkva vétója esetén a nagyhatalmak a BT nélkül intéznék el a tartomány státusát: Koszovó kikiáltaná függetlenségét, amit azután Washington elismerne, példáját pedig az európai hatalmak is követnék. Göncz Kinga lapunk kérdésére cáfolta, hogy Budapest Moszkva véleményére vár. Mint mondta, egy széles körű jóváhagyással megszülető BT-határozatnak nagyobb lenne a diplomáciai ereje, s az a szerb belpolitika felé is fontos üzenetet küldene.
Újságírói kérdésre válaszolva a külügyminiszter egyértelmű nemmel válaszolt arra a felvetésre, hogy amennyiben a független Koszovó területén élő szerbek autonómiát kapnának, akkor Budapest ugyanezt az önrendelkezést kérné-e a délvidéki magyarság számára.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
