Napi sajtószemle

Herald Tribune
A nemzetközi lap arról ír, hogy a 2008-as amerikai elnökválasztás jelöltjei csupa politikai nagyágyúk, szemben az olyan választási évekkel, amikor mind a közvélemény, mind a megfigyelők minden jelöltet pehelysúlyúnak minősítettek. A fogadások terén jelenleg Hillary Clinton vezet, akire egy az egy ellen lehet fogadni. A stratégiának nagy jelentősége van, hiszen az iraki háború, a demokrata kongresszus teljesítménye, a rendelkezésre álló temérdek idő és a jelöltek versenyképessége sok bizonytalanságot hordoz magában.


Jane's
A brit kiadóvállalat Foreign Report című diplomáciai folyóirata azt fejtegeti: a Bush-kormány népszerűtlensége és a republikánus stratégia hiánya miatt a demokraták nagyon bízhatnak abban, hogy 2008-ban megszerezhetik a Fehér Házat. A kampány a leginkább nyitott versenynek nevezi a megméretést 1928 óta, amikor utoljára fordult elő, hogy az aktuális alelnök nem indult az elnökségért.


Helsingin Sanomat
A finn lap arról ír, hogy a központi lengyel hírközlő szervek sok lengyel újságíróról azt állították, hogy a kommunista időkben részt vállaltak a titkosszolgálatok működésében. Krystyna Mokrosinska, a lengyel újságíró-szövetség elnöke Lech Kaczynski köztársasági elnökhöz fordult segítségért az ügynökök kilétének kiderítése végett. Mokrosinska szerint „(Az ügynökök nevének) nyilvánosságra hozatala elkerülhetetlen lépés a demokráciára nézve.” A legújabb feltételezések szerint a hadsereg hírszerző szolgálata – amelyet szovjet örökségként megszüntettek a Kaczynski fivérek – még az 1990-as években is mintegy száz információs szakembert vett fel állományába, és hírtémákat erőltetett a szerkesztőségekre. A tudósító arról is ír, hogy sokak reménykedve tekintenek a német tulajdonban lévő napilapokra, amelyek konkurenciát jelentenek a lengyel médiatársaság Gazeta Wyborcza című lapjára nézve. Amikor megkérdezte az újságárust, hogy „az jó vagy rossz, ha a lap német kézen van?”, az azt felelte, hogy „nagyon jó, mert meg kell végre semmisítenünk azt a zsidó lapot”. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza alapítója a megtisztulásról folytatott 1989-es tárgyalások központi figurája volt, a megegyezés egyik következménye pedig az lett, hogy az első demokratikus kormány a kommunistákat nem vonta felelősségre a múltjukért. Sok fiatal újságíró ezért árulónak tartja Michniket.