Ritkán tapasztalható olyan belpolitikai egyetértés Lengyelországban, mint az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének lengyelországi telepítése kapcsán. Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán két héten belül ígért választ az együttműködési ajánlatra. A kormányfőt a szejm minden frakciója támogatásáról biztosította a kérdésben. Az ellenzéki Polgári Platform állásfoglalásában örömét fejezte ki, hogy új perspektívák nyílhatnak az ország külpolitikájában, a kormányzó Jog és Igazságosság pedig Lengyelország biztonsági szintjének növekedését emelte ki, még akkor is, ha a rendszer elsősorban az Egyesült Államok védelmét szolgálja az interkontinentális fenyegetésekkel szemben. Aleksander Szczyglo védelmi miniszter hozzátette, „elérhetjük, hogy a bázisokon a saját védelmünket szolgáló Patriot egységeket is elhelyezhessünk”.
A hagyományosan Amerika-barát lengyel vezetés legújabb lépései nem kedveznek az Európai Unió saját védelmi kezdeményezéseinek, Brüsszel azonban hallgatólagosan elfogadja Washington érveit. Oroszország ezzel szemben a leghatározottabban ellenzi a bázisok létrejöttét. Aleksander Szczyglo leszögezte: „a rakétavédelmi pajzs ügye kizárólag a lengyel–amerikai viszonyt érinti, és azok az idők elmúltak, amikor ilyen esetben lengyel vezető Moszkvába zarándokolt engedélyt kérni.” Kaczynski miniszterelnök mindenesetre visszafogottságot javasol, s a fejlesztésekről nemcsak szövetségeseivel, hanem más szomszédaival, Oroszországgal, Ukrajnával és Fehéroroszországgal is egyeztetni kíván.
Az ország tekintélyét növelő gesztusnak, a nemzetbiztonságot erősítő lehetőségnek nevezte a csehországi radarállomás létesítésére tett amerikai ajánlatot a Topolánek-kabinet. Hamarosan kiderült azonban, hogy nemcsak belföldön, de külföldön is bírálatok érik a tervet. A telepítés leghangosabb hazai ellenzői a kommunisták, de a kérdést a szociáldemokrata párt (CSSD) is fenntartásokkal kezeli. Hezitáló a koalíciós zöldek magatartása, ez a formáció legalább azt szeretné elérni, hogy a radarállomás építésére csak a NATO-szentesítés után kerüljön sor. Mindeközben a radarállomás kiszemelt helyszínéhez közeli települések önkormányzatai fontosnak tekintik a kérdésben helyi véleménynyilvánító referendum megtartását.
A tervezetre zúdított, fenyegető hangnemű moszkvai bírálatokról – amelyek a hazai baloldali agitáció mellett kihathatnak a közvéleményre is – Mirek Topolánek kormányfő azt mondja, nem eszik olyan forrón a kását, mert Oroszország retorikája hasonló volt a
NATO-bővítés idején is. A cseh kormányfő reméli, a kérdésben az amerikaiakkal Prága előnyös egyezséget köthet, s bízik abban, hogy a parlament végül is nemzetbiztonsági felelősségének tudatában hozza meg döntését. Az orosz kritikákkal szemben Václav Havel exállamfő is felemelte szavát, hangsúlyozván, nem lenne helyénvaló, ha a csehek alávetnék magukat Moszkva diktátumának. Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Mladá Fronta Dnes arról számolt be, hogy Václav Klaus államfő március 4. és 10. között az Egyesült Államokba utazik, és Dick Cheney alelnökkel a csehországi radarállomásról is tárgyalni kíván. Figyelemre méltó – írja a lap –, hogy Klausszal együtt utazik az Egyesült Államokba Miloslav Vlcek szocdem házelnök is. A Dzennik című lengyel lap szerint az is lehetséges, hogy Bush elnök júniusban Varsóba utazik. Ebből cseh elemzők azt a következtetést vonták le, nem kizárt, hogy az elnök egy rövid prágai látogatást is beiktat programjába. Klaus közben nemrég bejelentette, áprilisban Moszkvába látogat, ahol Putyin elnök előtt kifejti a cseh álláspontot a radarállomás kérdésében.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
