Német fővárosok presztízsharca

Egyedülálló állami luxust enged meg magának Németország: súlyos milliók ellenében két, egymástól több száz kilométerre fekvő városból irányítja a köztársaság sorsát. Kilenc szövetségi minisztérium Berlinben, hat Bonnban működik.

Tizenhat éve a hajdani Rajna menti ideiglenes főváros, majd az újraegyesítést követően ismét fővárosi rangot kapott Spree-parti metropolis között az állami alkalmazottak armadája ingázik hétről hétre, természetesen az adófizetők pénzén. Csak az utóbbi tíz esztendőben majdnem kétszázmillió eurót emésztett fel ez a luxus.
A Német Szövetségi Köztársaság megalakulásával kemény politikai versenyfutás indult, hogy honnan irányítsa az újraegyesítés gondolatát töretlenül zászlajára író Adenauer-kormány az állam gépezetét. A kölni születésű kancellár ragaszkodott a Rajna vidékének panorámájához, és így aligha volt véletlen, hogy végül a mindaddig álmos kisvárosnak tartott Bonn lett a befutó mint ideiglenes szövetségi főváros. A nemzetiszocialista erőszakrendszer birodalmi fővárosa, Berlin, a győztes hatalmak megszállása alá került, és mint a Német Demokratikus Köztársaság felségterületén fekvő enkláve a hidegháború ingadozó hangulatának egyik barométerét alkotta. A Nyugaton hamarosan megindult gazdasági csoda Bonnt a rohamos fellendülés útjára terelték és a nemzetközi politika egyik „kapcsolótáblájává” nőtte ki magát – polgárainak és az oda települt állami alkalmazottak a legnagyobb megelégedésére.
A berlini fal leomlásával új helyzet alakult ki. A Kohl-kabinet rohamléptekkel szorgalmazta a Bundestag áttelepítését Berlinbe. Szembe találta magát azonban a mindaddig hűségesen szolgáló Bonn városatyáinak tiltakozásával, akik attól tartottak, hogy Ludwig van Beethoven szülőhelye visszazuhan a középszerűségbe. Kompromiszszum jött létre: a parlament és több minisztérium távozott, de hat tárca maradt, és Bonn – 1,4 milliárd euró kártérítés mellett – ígéretet kapott arra, hogy a szövetségi állam támogatását élvezve jelentős nemzetközi szervezeteknek adhat majd otthont.
A kettős luxus ide-oda repülő munkatársainak összköltségei 2000-ben még hatvanmillióra rúgtak évente, 2004-re viszont évi hét-nyolc millióra csökkentek. Az állami adminisztráció sokak által követelt teljes átköltöztetése Berlinbe – előzetes számítások szerint – ötmilliárd euróra rúgna. A kormány előreláthatóan áprilisban hozza majd nyilvánosságra idevágó elképzeléseit. Bonnban időközben számtalan jelentős nemzetközi szervezet telepedett le, csak az ENSZ tizenkét intézménnyel képviselteti magát.