Olvasóinktól

Fülöp Ákos (nagytétényi plébános): A február 15-i számukban a „torkos csütörtök” kapcsán jelent meg egy felsorolás, amelyben éttermek arra hívnak, hogy a hamvazószerda utáni csütörtökön olcsóbban ehetnek éttermeikben. Sajnos az akció csupán a népi elnevezést használja fel, de a lényeget nem érti. Ugyanis a torkos csütörtök arra szolgált, hogy a nagyböjt kezdetén a házban még megmaradt olyan ételeket, amelyek nem voltak a böjthöz valók, hogy ne vesszenek kárba, ezen a csütörtökön elfogyasztották. Kívánom mindenkinek, akiknek a torkos csütörtök megragadja fantáziáját, hogy ugyanilyen módon tegye meg azt, ami ezt a napot körülveszi, vagyis vállalja fel a böjtöt egészen húsvét ünnepéig.

Erdélyi Gábor (Budapest): Hallom, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány vezetői nem egyeztek bele abba, hogy a Fidesz elnöke ünnepi beszédet tarthasson március 15-én. A társadalmi békére hivatkoznak, majd ennek a békességnek a szellemében Kóka János miniszter polgárháború kirobbantásával vádolta meg Orbán Viktort. Hogyan mondta annak idején Kovács László pártelnök? Csonka kuratórium, csonka szólásszabadság, csonka demokrácia. De ilyet csak az MSZP mondhat és sérelmezhet. Másnak erre nincs ideje, hiszen most rohanunk az ötvenes évekbe. Lendvai és Kuncze első lépésben nem engedte meg Orbánnak a beszéd megtartását. Második lépés a felszólítás után a hatalmi tiltás lesz (a kordonállítás ebben előzmény). Ha ez sem segít, jöhet a rendőrség viperával és lövöldözéssel (lásd Astoria). Ha a kiadós verés sem segít majd, következhet a renitens Orbán Viktor letartóztatása, a Fidesz és vele a magyar demokrácia betiltása. Két kérdésem lenne csak. Ki uszít akkor ebben a szerencsétlen országban és ki ellen? Milyen évszámot írunk?

Simon Istvánné (Budapest): Szakrendelőbe mentem, mivel gyógyszertárban szerettem volna kiváltani még a múltkor felírt receptjeimet. Hosszú, kígyózó sorok, teljes káosz fogadott, hiszen három nappal a vizitdíj bevezetése előtt igen sokan igyekeztek háziorvosukkal a szükséges receptjeiket felíratni és azokat kiváltani, hiszen – mondták – nem lehet tudni, hogy nem lesz-e ismét gyógyszeráremelés. Jó ízlésem tiltja, hogy leírjam az egészségügyi reformra, a miniszterre, valamint annak államtitkárára itt elhangzott megjegyzéseket. Miniszterelnökünknek csak napi egy órát kellene eltöltenie egy piacon, utána egy orvosi rendelőben, akkor megtudhatná, milyen megértéssel vette tudomásul az ő népe a – szerinte – kiigazításokat. Mert fényűző rózsadombi villájából ezt ő nem láthatja.

Gímes Rezső nyug. egyetemi docens, akadémiai doktor (Budapest): Nyolcvanhárom éves nyugdíjas orvos vagyok, és néha furcsa dolgok jutnak az eszembe. Most például arra gondolok, hogy a sors különös játéka folytán előfordulhat olyan eset is, amikor vizitdíjat fizetek egy volt tanítványomnak. Tudomásom szerint a MÁV dolgozói ingyen utaznak a vasúton, az elektromos művek dolgozói olcsóbban kapják az áramot, a BKV dolgozói ingyen utaznak a villamoson, sőt még a rendőrök is. Csupán az orvosok olyan ostobák, hogy velük vizitdíjat lehet fizettetni? Meg kell mondanom, hogy a 300 forintos vizitdíj kabaré. Az intézkedés megalázó jellege sértő számomra. Becsületes orvos eddig orvostól nem fogadott el pénzt. Most kötelező? Vágja sutba a becsületét? A vizitdíj orvosokra kirovása visszataszító döntés. Az egészségügyi miniszter úrnak további jó egészséget kívánok.

Sass László (Szabadka): A délvidéki Magyar Szónak van egy rovata, melyben felidézik a szerkesztőség által érdekesnek tartott ötven év előtt írtakat. Idemásolok egy korabeli cikket, mert jó ideje másról sem hallunk, mint a márciusban várható hatalmas, eddig még nem látott zavargásokról. Amikor elolvastam a Kádár ötven évvel ezelőtti félelmeiről szóló tudósítást, olyan érzésem támadt, mintha az idő kerekét visszaforgatták volna. Gyurcsányék is pont úgy riogatják az embereket, mint ötven éve. Semmi sem változott, csak a nevek és a címek cserélődtek ki. Cím: A márciusi felkelésről suttognak. A Kádár János a magyarországi helyzetről című budapesti Tanjug-jelentés szerint „Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke február 2-án beszédet tartott a salgótarjáni párt előtt (…) Szerinte a magyar ellenforradalom és a nemzetközi imperializmus 12 éven keresztül készült október 23-ára (…) A nemzeti függetlenség nagy és szent dolog, de elsősorban a kommunisták, nem pedig a burzsoázia számára. Kijelentette, hogy sokak szerint Magyarország területén idegen csapatok állomásoztak. Kádár kijelentette, hogy a szovjet csapatok nem idegen csapatok Magyarország számára (…) Vannak szerinte olyanok is, akik meg akarják bontani a falu békéjét. Az ellenforradalom támadásba lendült az egyetemeken is. Nagymértékben felhasználják a rémhírterjesztést. Arról suttognak például, hogy márciusban ilyen vagy olyan felkelést készítenek elő.” Ennyi a szöveg.