A mesék azért fontosak a gyermekek lelki fejlődése szempontjából, mert segítenek megismerni önmagunkat és beépíteni a személyiségünkbe a jóval szembeni szimpátiát, a rossz iránti ellenszenvet – áll Arnica Esterl tanulmányában. Esterl 30 éve tagja az Európai Mesetársaság nevű szervezetnek; ezen tevékenysége részeként több olyan elemzés, tudományos munka készítője, amelyek a mesék gyermeklélektani hatásait vizsgálják. Sőt gyakorló szerzőként maga is számos mesét írt. – Napjainkra a mesék a piacra kerültek, sok pénzt lehet velük keresni. Fel kell azonban tennünk a kérdést, hogy tisztán lássuk: ebben a globális piacosodási „játékban” mi történik a mesék lényegével. Megőrződik-e értékük, lelki-szellemi lényegük, megmarad-e varázserejük, vagy megfosztják őket mindezektől, miközben a szó szoros értelmében vásárra viszik, jutányosan kapható áruvá degradálják őket? – teszi fel a kérdést Peter Lang Esterl tanulmányához írt bevezetőjében.
Hogy Lang felvetése mennyire nem hipotetikus, azt hazánkban mindenkinek jól mutatja a két országos kereskedelmi tévécsatorna gyermekműsor-kínálata, illetve az azokról készült átfogó elemzés.
Animék, avagy az erőszak kultúrája
Korábban is számos kritika és szülői tiltakozás érkezett azon japán és amerikai rajzfilmek ellen, amelyek hangvételükben, tematikájukban, képi stílusukban, hangeffektusaikban kevés dologtól álltak annyira távol, mint az európai kultúrában hagyományos meséktől. Ezen „gyermekműsorok” elsődleges eleme az akció, az erőszak, az agresszivitás. Bájosság, kedvesség, emberi értékek úgyszólván teljesen hiányoznak ezekből a rajzfilmekből.
Az ORTT tavaly három tavaszi hónap egy-egy hétvégéjén vizsgálta a két országos kereskedelmi tévé gyerekműsorait. Erre az időszakra esett húsvét és a gyermeknap is, így világosan látszódott, hogy a tévék milyen ünnepi kínálattal készülnek a gyerekek képernyő elé ültetésére. Az összes vizsgált rajzfilm majdnem fele kaland-, fantasy- vagy akcióorientált volt. Sőt az egyik sorozat kifejezetten a félelemkeltő és erőszakos elemek túlsúlyával igyekezett „meghódítani” a gyermekszíveket. A TV2 és az RTL Klub ráadásul jelentős esetben törvénysértő módon határozta meg a mesék korhatár-besorolását. Csapó Ágnes gyermekpszichiáter szakvéleménye szerint a Múmia, az Ász, a villám, a Született kémek, a Pókember, a W.I.T.C.H. és a Rém rendes mesék című sorozatokat csak 12-es karikával lett volna szabad leadni. Ez alapján elmondható, hogy – ha az epizódok számát nem, csak a sorozatokat tekintjük – a gyermekműsorok mintegy harmadát szülői felügyelet nélkül nem nézhetnék a kicsik. Még aggasztóbb a helyzet, ha az epizódok számát nézzük: ez alapján a vetített mesék 55 százaléka tartalmazott olyan elemeket, amelyek feldolgozásához a 12 éven aluli gyermekeknek – ez a legnagyobb mesefogyasztó csoport – szülői segítségre lett volna szükségük.
A TV2 a gyermekműsorai közül egyetlenegyet sem látott el korhatár-jelöléssel, noha a vizsgálat szerint azok negyede csak úgy lett volna sugározható. Az RTL Klub a gyerekeknek szóló anyagok hatodát ellátta ugyan figyelmeztetéssel, de a fennmaradó rész jelentős hányadánál – noha indokolt lett volna – elhagyta a 12-es karikát.
Félelemkeltő, fenyegető képsorok
A vizsgálati időszakban leggyakrabban a félelemkeltő képsorok jelentkeztek problémaként. Az ORTT tanulmánya szerint a két nagy tévé vizsgált műsorainak 37 százaléka tartalmazott ilyen elemeket. A két tévé közül az RTL Klub riogatta jobban a gyerekeket: e csatorna vizsgált gyerekműsorainak több mint fele, 53 százaléka tartalmazott fenyegető elemeket, míg a TV2-nél ez az arány „csupán” 28 százalék volt. A csatornák kínálatában szereplő gyerekműsorok negyedében olyan könnyen elsajátítható, veszélyes technikák is láthatók voltak, amelyek akár a gyerekek testi épségére is kockázatot jelentenek.
A valóságban látott agresszió elrettentőleg hat a gyerekekre, a filmen ábrázolt ilyen események eredményeként már felszökik az agressziós szint, de – Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint – az animációs erőszak nem imitálható, ezért veszélyes. – Az utánozhatatlan agresszió rendkívüli mértékben növeli az agressziós szintet, mert a játékban nem vezethető le igazán. Marad az, hogy tombolni, ütni, eltaposni, felrobbantani – véli a szakember.
Az agresszió vonzó is lehet
A veszélyeket, akciójeleneteket felvonultató animációk mindazonáltal vonzók és izgalmasak a gyerekek számára – köszönhetően a gondos csomagolásnak, a gyerekekre szabott képi megjelenítésnek. A már idézett Arnica Esterl úgy véli: a mesék hallgatása során még szárnyalhat a képzelet, a rajzfilmek viszont már a fantáziát is blokkolják, hiszen a kicsik készen kapnak mindent. Az akciójelenetekben bővelkedő „mesék” növelik a gyerekek izgalmi szintjét, aminek állandósulása látszólagos szervi panaszokhoz, a koncentrációképesség csökkenéséhez is vezethet. De ami ennél is fontosabb: mindebben óriási üzlet rejlik. Erre a pszichológiai folyamatra ugyanis ráerősítenek a készítők, amikor ismert akciófilmek alapján készítenek gyerekműsorokat. A Pókemberre vagy a Múmiára már gyerekkorban el kell kezdeni rászoktatni a nézőket; a készítők így biztosíthatják a felnőtteknek készült filmjeik nézőközönségét. Azok a gyerekek ugyanis, akik ilyen jellegű akciórajzfilmeken „nevelkednek”, könnyebben válnak az akciómozik, horrorfilmek fogyasztóivá – áll a tanulmányban. A két kereskedelmi csatorna esti főműsorban sugárzott filmjeinek jelentős része is erőszakos akciófilm. Innen nézve nem csoda, hogy már gyermekkorú nézőiknek is jórészt ilyen tartalmú „alkotásokat” vetítenek. A közönség utánpótlását ugyanis biztosítani kell.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
