Tudósokat próbáltak megvesztegetni

Fejenként tízezer dollárt ajánlott egy amerikai lobbicsoport tudósok és közgazdászok egy csoportjának, hogy véleményükkel kérdőjelezzék meg annak a tegnap nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentésnek a hitelességét, amely megállapította: minden valószínűség szerint az emberi tevékenységnek köszönhető a gyorsuló klímaváltozás és a globális felmelegedés.

Az American Enterprise Institute (AEI) – amelyet az ExxonMobil olajóriás finanszíroz – amerikai, nagy-britanniai és más országbeli tudósoknak ajánlott fel pénzt azért, hogy írjanak a jelentés tökéletlenségét hangsúlyozó cikket. A globális felmelegedés kérdésében a legtekintélyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítő bizottság (IPCC) jelentésével kapcsolatban az AEI azt nehezményezi, hogy „ellenez minden ésszerű és eltérő véleményt hangoztató kritikát, és olyan sommás megállapításokat tesz, amelyek nehezen állják ki egy elemzés próbáját”.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága tegnap közreadott jelentése arról ír, hogy az emberi tevékenység idézi elő a gyorsuló globális felmelegedést, amely a fosszilis energiahordozók elégetésével magyarázható. Az IPCC szélsőséges éghajlati változásokat vázol fel, egyebek mellett a hőmérséklet példátlan emelkedését vetíti előre az évszázad végéig. Olvadó jéghegyeket, kánikulát, egyre gyakrabban fellépő aszályokat és hőhullámokat jósol, valamint a trópusi ciklonok intenzitásának fokozódását, a heves esőzések megszaporodását és a tengerszint lassú, „több mint ezer éven át tartó” emelkedését, az Antarktisz és Grönland jégtakarójának olvadását.
A huszadik század közepe óta a világ átlaghőmérsékletében megfigyelt emelkedés nagy része valószínűleg annak tulajdonítható, hogy növekedett az emberiség által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok koncentrációja – áll a Párizsban nyilvánosságra hozott jelentésben, amely hat forgatókönyvet vázol fel a hőmérséklet változására az évszázad végéig. A középértékek szerint 1,8–4 Celsius-fokkal szökik fel a hőmérséklet az 1980 és 1999 közötti időszakhoz képest. A legkedvezőbb esetben 1,1–2,9 fokos felmelegedéssel, a legrosszabb körülmények között 2,4–6,4 Celsius-fokos növekedéssel számol. A tengerek vízszintjének emelkedését 2100-ig a legoptimálisabb feltételek között 18–38 centiméterre becsülik a tudósok, a legborúlátóbb változat 26–59 centiméterre taksálja – közölte az MTI. A tengerek vízszintjének emelkedése többek között Kiribatit, Sanghajt és Buenos Airest fenyegeti.