Új külügyi stratégia

Készülnek a tanulmányok az új magyar külkapcsolati stratégiához – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Göncz Kinga. A magyar külügyi vezetés negyvenmillió forintos keretből szaktanulmányokat rendelt magánszemélyektől, valamint néhány kiválasztott intézettől és oktatási intézménytől. A jelzett összegből konferenciákat és műhelyvitákat is rendeznek majd. Ezt követően összegzik a felkért kutatók következtetéseit, a Külügyminisztérium és a Heti Világgazdaság honlapján rövidített formában a nagyközönség is elolvashatja az írásokat. Szakértők szerint egyébként ez az eljárás biztonságpolitikai aggályokat vet fel.
Göncz Kinga beszélt arról is, hogy a negyvenöt tanulmány felügyeletét konzultatív tanács látja el. A testület tagja Balázs Péter, Gazdag Ferenc, Gyarmati István, Inotai András és Szarka László, míg a tárcánál Szombati Béla főosztályvezető koordinálja a munkát. A sajtótájékoztatón felsorolták a tanulmányok megírására felkért intézményeket is. A tervek szerint az MTA Világgazdasági Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, valamint a demokráciaközpont végzi majd el a munka nagy részét. Lapunk megkérdezte Göncz Kingát, milyen szempontok alapján választották ki éppen a szóban forgó intézményeket, miközben a felsoroltakon kívül mások is színvonalas munkát végeznek. Válaszában a miniszter leszögezte: „számtalan egyéni szerződés” alapján döntöttek. Hangsúlyozta: a közös munkába a másként gondolkodókat is szeretnék bevonni. Lapunk úgy tudja, a tanulmányoknak egyelőre csak a kisebb része készült el.
A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyar külpolitika színtelen, szagtalan és jellegtelen. „Ennek oka abban ragadható meg, hogy az elmúlt öt évben pártpolitikai, napi politikai és PR-megfontolások temették maguk alá a külpolitikai gondolkodást” – közölte Németh Zsolt. Emlékeztetett arra, hogy február elején a külügyi tárca olyan körlevelet fogalmazott meg, amely a kordonüggyel kapcsolatban arra szólította fel a misszióvezetőket, hogy minél negatívabb színben tüntessék fel az ellenzéket és Orbán Viktort. „Óvatosságra int bennünket az is, hogy a külpolitikai gondolkodás sikeresen felépített műhelyét, a Teleki László Intézetet megszüntette a kormányzat” – tette hozzá a politikus.