Vereséget szenvedtek a multicégek

Leszavazta tegnap az unió környezetvédelmi miniszteri tanácsa az Európai Bizottság javaslatát, amely előírta volna hazánknak a Mon–810-es jelű génmódosított kukoricára vonatkozó termesztési és forgalmazási tilalom feloldását. Ezzel komoly vereséget könyvelhetnek el az egyre erőteljesebben lobbizó, génkezelt növényeket előállító multinacionális cégek.

Továbbra is érvényben maradhat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tilalma a Mon–810 jelzésű, génmódosított kukorica termesztésére és forgalmazására, miután az Európai Bizottság ezzel ellentétes javaslatát tegnap leszavazták az uniós tagországok környezetvédelmi miniszterei. Az osztrák tilalom decemberi megvédése, valamint a tegnapi magyar siker után az Európai Bizottság kénytelen tudomásul venni, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a tagországok elutasító hozzáállását a génmódosított terményekhez – közölte Nemes Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse. Hozzátette: a tudományos eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a Monsanto génmódosított kukoricájának termesztése káros a környezetre.
*
Tény, hogy a döntés szimbolikus jelentőségén túl a génmanipulált növényeket Európára erőltetni kívánó, főként tengerentúli multinacionális gyártók is komoly vereségként élhetik meg a döntést. Az USA-ban nagy területeken elterjesztett génkezelt kukoricának ugyanis mára egyre nehezebben találnak piacot, mivel például az európai kereskedők csak a garantáltan génmanipulációtól mentes terményeket veszik át – állapította meg Ángyán József képviselő, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) szaktanácsadója. A lobbiharc Magyarországot sem kerülte el. Ezt jól jelzi az a Kedveltek a génkezelt növények címmel közzétett cikk, amely az Axel Springer kiadásában megjelenő megyei újságokban látott napvilágot a napokban. A cikk határozottan a génmanipulált növények mellett állt ki úgy, hogy a technológiát ellenzőket meg sem szólaltatták. Az egyik legerőteljesebb mondat szerint a magyar gazdák „örömmel” vásárolják a génmódosított vetőmagvakat. A cikkre reagálva Ángyán József és Jakab István, a Magosz elnöke ellenkező álláspontjuk közlését kérték, ám a lapkiadó erre nem reagált. A szakértők rávilágítanak arra, hogy az első generációs, genetikailag módosított növényfajták nem adnak lényeges többlettermést, nem környezetkímélők, ellenben termesztésük ökológiai és humán-egészségügyi kockázatai beláthatatlanok, éppen ezért a belőlük előállított termékek, valamint a termesztésüket vállaló régiók egyéb mezőgazdasági termékei is egyre inkább eladhatatlanok a fizetőképes piacokon. Ráadásul az európai fajtajegyzéken szereplő génmanipulált fajták közül nálunk egyedül szóba jöhető – a Monsanto által előállított – Mon– 810-es fajtakör a kísérletek eredményei alapján mindössze három– öt százalékos terméstöbbletet adott az alapfajtákhoz képest, miközben 1500-2000-szeres dózisban termel rovarölő méreganyagot. – Ez a méreganyag bekerülhet a talajba, a táplálkozási láncba, és szétterjedhet az ökológiai rendszerben – figyelmeztet Ángyán József. – Ráadásul a fajtatulajdonos multinacionális tőke az ezekre vonatkozó független vizsgálatokat akadályozza, így a termesztés embermilliókon folytatott humán kísérletnek minősíthető. Emiatt azok az agrártermékek, amiket géntechnológiai úton módosított fajtákkal állítottak elő, a fizetőképes piacokon eladhatatlanok– tette hozzá.
A környezetvédelmi miniszterek tanácsa tegnap olyan döntést hozott, amely megkérdőjelezi az uniós engedélyezési rendszer hitelességét. Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hivatalának géntechnológiai munkacsoportja több alkalommal értékelte a Mon–810 jelű génmanipulált kukoricát, és minden alkalommal biztonságosnak találta – állapítja meg közleményében a Magyar Biotechnológiai Szövetség.