Megszűnt szombaton tizennégy vasútvonal, amelyek többségén száz-száztíz éve jártak a vonatok, így lettek részesei az itt élők mindennapjainak. A pápai vasútállomáson szombaton délután a megszokottnál jóval többen voltak: búcsúzni jöttek. Idős férfi téblábol a pápai vasútállomáson, arcán látszólagos nyugalom ül. Kiderül, hogy a Pápa–Csorna szakaszon utazik még egy utolsót, s ha ideje engedi, a szintén bezárásra ítélt Pápa– Környe szakaszon is vonatozik egyet. Délutáni elfoglaltsága alatt nosztalgiázik, de nem tagadja, igen szomorú.
Patkó Dezső 1953 és 1960 között volt vasutas, majd a megyei tanács műszaki osztályán dolgozva foglalkozott közlekedéssel. Úgy véli, a vasút minden részével az országhoz tartozik, szükség van rá, ás kár így ész nélkül csonkolgatni. – Vasutas időszakomban korszerűsítették a Székesfehérvár–Celldömölk közötti vasúti szakaszt. Addig 24 méteres sínekből állt ez a szakasz, s mi a „hosszúsínesítés” jegyében a rövideket hosszabb sínekre cseréltük – meséli az idős férfi. Valószínűleg látja csodálkozó tekintetemet, mert megmagyarázza. A rövid sínszakaszokon volt hallható a ritmikus, jellegzetes csattogás, a modernizálást követően ezek megszűntek. Szép idők voltak, sok emlékem fűződik hozzá – sóhajt nagyot. Kitűzőként dolgozott, magyarul a felújítási terv alapján a helyszínen jelölte ki a sínek nyomvonalát, s ő határozta meg a vágányok tengelyét. – A vasútnál nagyon pontosnak kell lenni, mert 1435 milliméter a tengelytáv, s ha egy-két milliméterrel elcsúszik egyik sín a másiktól, akkor már baj van. Meghatározásom alapján a figurások a szintezőlécekkel kijelölték a vágányok tengelyét – emlékezik a régmúltra. Milyen ünnep volt az, amikor az úgynevezett útbautazások alkalmával a mozdonnyal végigtesztelték a pályát, és a hibákat javították.
Most nem ünnepi okból utazik. Most nem a vasút újjáépítéséről, csinosítgatásáról van szó. Temetésre megy. A vasút temetésére.
Amúgy a pápai vasútállomáson szétnézve sok minden az elmúlásról, lepusztulásról beszél. A resti étterem a kifüggesztés szerint szombaton 8-tól 14 óráig van nyitva, tehát most is várni kellene a vendégeket, de zárt ajtókat találok. „Ingyenes hiteltanácsadás” – olvasom egy bejárati ajtóra ragasztott papíron. Vigasztalásul vizslatom a kifüggesztett ételajánlatot. A csontleves 220, a frissensültek ára 850 és 1000 forint között van, de még nem számoltam oda a köretet. Az ínyenceknek az ajánlat: strucc roston, békacomb rántva, cápa sörtésztában, rák rántva vagy lazac citromos mártással. Nem hiszem, hogy a vasúti utazást választó diákok vagy az állandó áremelésekkel sújtott emberek étkeznének itt, talán egy-két, Krúdy világából idevándorolt kitudja miféle kaphatna itt enni, ha nyitva volna…
Zárva van az állomásépület rétesese is. Amúgy tökös-mákos, túrós-káposztás, mákos-almás, mákos-meggyes, diós-almás rétesből állna a választék, viszont a hiteltanácsadó reklámjából megtudni, hogy minimálbéresek, vállalkozók és banki feketelistások is érdeklődhetnek a pénzügyi segítség iránt. Talán már unják, de a trafik is zárva, rajta tábla: az újságárusítás megszűnt. Igen jó munkahelye ez az elárusítónak, ugyanis 6-tól 7-ig és 15-től 17 óráig van nyitva.
Veszek inkább jegyet, s az aluljáróból megyek fel többedmagammal a Csorna felé induló vonat peronjára.
Kóka János gazdasági miniszter tavaly nyáron jelentette be, hogy 28 vasúti szárnyvonalon szüneteltetni kívánják a személyszállítást. Az érintett polgármesterek és a vasutas települések országos szervezetének vezetői állítják, hogy a tervekkel kapcsolatban senki nem kereste meg őket, a döntés előtt nem egyeztettek velük, tiltakozó leveleikre választ sem kaptak. Kóka később már negyven járat bezárását is lehetségesnek tartotta, és ebből konkretizálódott első lépésben szombattól tizennégy vonalszakasz felszámolása. Az intézkedés összesen 474 kilométernyi szakaszt érint: ide tartozik a Pápa–Környe, a Pápa–Csorna, a Zalabér–Zalaszentgrót, a Lepsény–Hajmáskér, a Sellye–Villány, a Diósjenő–Romhány, a Kisterenye–Kál-kápolna, a Mezőcsát–Nyékládháza, a Kazincbarcika– Rudabánya, a Nyíradony–Nagykálló, a Békés–Murony, a Kunszentmiklós–Dunapataj, a Fülöpszállás–Kecskemét és a Kiskőrös–Kalocsa vonal. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint a buszjáratok több esetben is előnyösebb feltételeket nyújtanak az utazóknak, mert egyes járatok meghosszabbodnak, a településen belüli megállók könnyebbé teszik a célhoz jutást.
Ez csak ígéret, amelyet kétkedéssel fogadtak a vidéken élők. Az viszont már biztos, hogy januártól egy szintre hozták a busz- és a vonatközlekedés tarifáit, ami lényeges áremelést jelentett: a buszozás hat, míg a szegény ember közlekedési eszköze, a vonat tizenhat százalékkal drágult. Májusban újabb emelés várható: a vasút – hogy a versenyképességét végleg elveszítse – további tizenhét, a busz pedig négy százalékkal kerül majd többe.
A pápai peronon a vonatindulás előtt Kovács Zoltán helyi fideszes polgármester és Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere mond rövid beszédet. Mint köszöntőjében a város polgármestere közli: a fejük felett látható hatalmas képről kiderül, hogy néhány éve sokkal örömtelibb alkalomból álltak itt, amikor 2001-ben a több száz millió forintból felújított pápai vasútállomást átadták. Néhány idézettel kezdi, a Gyurcsány-kormány 2006-os választási ígéreteit eleveníti fel. „Fejlesztések révén a környezetbarát vasút visszanyeri korábbi jelentőségét. A Nemzeti fejlesztési terv keretében elsősorban közúti és vasútfejlesztésre fordítjuk az ugrásszerűen bővülő forrásokat.” „A vidéket az ország jelentős fejlődési, fejlesztési lehetőségeként tartjuk számon.” – Ezzel szemben az ígéretek ellenére reform ürügyén itt viszszafejlesztésről, vonalak megszüntetéséről van szó – szögezte le a polgármester. Mint mondta: csak a Pápa–Csorna vonal megszüntetése ellen tizenháromezer aláírás gyűlt össze, s mikor azt a gazdasági minisztériumban átadta, cinikusan azt mondták neki: a polgármester úr ne aláírásokat gyűjtsön, hanem utasokat. Szavai szerint inkább a vasúti menetrendeket kellett volna az itt élők szükségletéhez igazítani. Elmondta azt is, hogy sok szempontból érzik a kormány vidéksorvasztó politikáját, a térségben tizenkilenc kis postát zártak be, s megroggyant az egészségügy helyzete is.
– Néhány évvel ezelőtt valaki azt mondta egy kongresszuson, hogy ő egy pápai gyerek. Nos, megkérjük most arra, hogy innentől kezdve többé ne hívja magát pápai gyereknek – szögezi le végül a polgármester, kijelentése nagy tapsot kapott.
Fónagy János volt miniszter szerint egy több mint száz éve működő vasúttársaság szétverésének vagyunk szemtanúi. Amikor Széchenyi István javaslatot tett a magyar vasúthálózat létrehozására, amely a magyar vidék, a magyar gazdaság felvirágoztatására jönne létre, nem gondolta volna, hogy majd egyszer a pusztítás ilyen cinikus módon következik be. Több mint száz éve épített vasútszakaszokat zárnak most be, száznyolcvan település lakosait nyomorítják meg – hangsúlyozta a politikus. Szerinte a szocialista–szabad demokrata kormány gazdasági mutatói nem igazak, ezek a motorvonatok olcsók, a magyar vidék biztonságát pedig nem lehet profitalapon megítélni. – A kormány ellene megy a magyar vidéknek, s Európának is. Hétfőn Brüsszelben jártam az Európai Tanács közlekedési bizottságának ülésén, ahol a 27 tagállam valamenynyi képviselője arról beszélt, hogy a közösségi közlekedésért az egyes államok felelősek, és a környezetkímélő, energiatakarékos közlekedést kell fejleszteni, ez pedig a vasút, az úgynevezett kötött pályás közlekedés. A bezárás gazdaságilag indokolatlan, társadalmilag káros, ellentmond Európának – fejezte be mondanivalóját Fónagy János.
A polgármester és a volt közlekedési miniszter két koszorút helyezett el a vasútállomás újjáépítésére emlékeztető márványtáblánál; a koszorúk szalagjain ez volt olvasható: Pápa–Csorna: 1896–2007, Pápa–Kisbér: 1902–2007. A demonstrálók egy része ezután a Csornára, másik része pedig a Kisbérre utoljára induló vonatra szállt fel.
Jómagam Csorna felé vettem az irányt. És elindult a vonat telt kocsikkal. Útközben állomások is vannak, vagy inkább voltak, mert ami maradt az épületekből, az siralmas. Az egykori padok falapjait már rég elhordták, csak idő marta betonlábaik állnak még ki a földből. Az ingatlanok ajtajait, ablakait elhordták. Marcaltőnél, az állomásnév feliratánál szétszakadni készül az épület, óriási repedés fut végig a homlokzaton. Országszerte tapasztalható, hogy a felszámolásra ítélt vonalszakaszok állomásépületei már évek, évtizedek óta üresek, hasznosításuk talán sohasem volt szempont az állami társaság számára. Álságos tehát a vasútcsonkítási reform okaként a veszteségek csökkentését megjelölni akkor, amikor az ember azt látja, hogy az állami társaságnál két kézzel szórják a pénzt. A kihasználatlan vasúti épületeket összességükben több száz millió forintért lehetne értékesíteni – vajon miért nem szempont a hasznosításuk?
A Rába folyó hídjánál lassít a vonat, a benne ülők a távolban mutatnak egy csárdát. A térség a pápaiak kedvenc kirándulóhelye, a csárda pedig sok szép emlékhez köti őket. Valaki még arra a napra is emlékezett, amikor az udvarán álló évszázados kocsányos tölgy egyik ága leszakadt.
Az SZDSZ szombati közleménye szerint a párt büszke arra, hogy egy liberális gazdasági és közlekedési miniszter irányítása alatt kerül sor a közösségi közlekedés reformjára. A közlekedés átfogó átalakításáról eddig minden közlekedési miniszter beszélt, de egyedül Kóka János látott neki a megvalósításának. Ezzel a lépéssel mintegy kétmilliárd forintot takarít meg az állam az adófizetők pénzéből – áll a közleményben.
A liberális párt úgy véli, az egész tömegközlekedést nemzeti kérdésként kell kezelni, a problémákra pedig a reform a megfelelő válasz – tartalmazza a közlemény, hozzátéve: a liberálisok azt várják a kormánytól, hogy racionalizálja a MÁV gazdálkodását, idővel pedig teremtse meg annak lehetőségét, hogy az utazókért folytatott verseny segítse a modern, színvonalas közlekedés kialakítását.
Szany–Rábaszentandrás közös megállójánál több százan várták a Pápáról indult vonat utasait. Itt már megjelentek a nemzetiszín zászlók, és a „Nem kell félni, nem fog fájni” feliratú, Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt luxusautó mellett ábrázoló, valamint ugyanilyen felirattal Kóka János minisztert helikopteres háttérben feltüntető transzparensek is. Az errefelé eddig járt vonatokat színük miatt a népnyelv „Piroskának” hívja, így már értermet nyert egy idős bácsi kezében látható tábla is, amelyen azt olvasni: Piroska, okozz szorulást Kóka farkasnak.
Ismét beszédek, felszólalások követik egymást, majd az emberek megkoszorúzzák a romos épület oldalán található márványtáblát. A táblán ez áll: A Pápa–Csorna helyiérdekű vasút megnyitásának századik évfordulójára. Szany–Rábaszentandrás. 1996. augusztus 1. MÁV Rt.
Valóban akkor még más szelek fújtak. Egyesek szerint azóta múlttá vált az ész és az értelem. Az egykor szebb napokat látott állomás oldalánál több tucatnyi kerékpárt látok. Akik demonstráltak itt, nem helikopterrel és Audikkal érkeztek. A technikát csak a háttérben ácsorgó rendőrök képviselték, akik új autóval érkezve strázsáltak itt.
| vasúti vonalszakasz | (km) |
| 1. Környe–Pápa | 86 |
| 2. Pápa–Csorna | 37 |
| 3. Zalabér–Batyk-Zalaszentgrót | 6 |
| 4. Lepsény–Hajmáskér | 31 |
| 5. Sellye–Villány | 58 |
| 6. Diósjenő–Romhány | 18 |
| 7. Kisterenye–Kál-Kápolna | 55 |
| 8. Mezőcsát–Hejőkeresztúr | 17 |
| 9. Kazincbarcika–Rudabánya | 15 |
| 10. Nagykálló–Nyíradony | 23 |
| 11. Murony–Békés | 8 |
| 12. Kunszentmiklós–Tass-Dunapataj | 50 |
| 13. Fülöpszállás–Kecskemét alsó | 39 |
| 14. Kiskőrös–Kalocsa | 31 |
| vonatpótló buszok szűntek meg | (km) |
| 15. Pincehely–Tamási | 17 |
| 16. Dombóvár–Lepsény | 94 |
| 17. Tamási–Fürged | 20 |
| 18. Középrigóc–Sellye | 36 |
| 19. Pécsvárad–Bátaszék | 45 |
