Több ezer évvel ezelőtti település nyomaira bukkantak a régészek Szekszárd közelében egy áruház építésekor. A területet valamikor a Duna borította, a bronzkori leleteket méteres iszapréteg alól ásták ki. A 2200-2300 éves kelta települést és a 2800 éves, kora vaskori falu részleteit a földmunkák alkalmával tárták fel – tájékoztatta a távirati irodát Szabó Géza főmuzeológus. Elmondta: a középső bronzkorból, az úgynevezett mészbetétes edények népének kultúrájából egy falu és egy temető nyomai kerültek elő. Az áruház leendő parkolójának helyén most gödrök sorakoznak, amelyekből edényeket, edénytöredékeket, cserepeket, használati tárgyakat, hajdani fegyvereket hoznak a felszínre.
Meglepetést okozott a leletek helye – tette hozzá a szakember –, hiszen azokon a területeken, amelyeket a Duna évezredeken keresztül vízzel borított, általában nem találnak ilyeneket. A ma is tapasztalható klímaváltozáshoz hasonló jelenségek azonban évezredekkel ezelőtt is voltak. Így a bronzkorban, a kora vaskorban, a kelta időszakban száraz periódus következett, akkor éltek itt – mint a leletek mutatják – szántóföldi műveléssel, istállózó állattartással foglalkozó emberek. Később a Duna a nyomokat méteres iszappal borította be. Most olyan, úgynevezett szórt-hamvasztásos sírokat is feltártak, amelyekben harmincnál több edényt találtak. Az eddig ismert sírokban csak nyolc-tíz edény volt, a hajdani szokások szerint a túlvilági útra ételt, italt, fegyvert, ékszert helyeztek az elhunyt hamvai mellé. A leletmentést a helyszínen restaurátorok segítik, mert a talajvíz áztatta edénydarabokat mielőbb össze kell illeszteni.
origo.hu
Pánik a Tisza Pártnál: nem tetszik Magyar Péter dézsmaprogramja a híveknek
