Megosztó uniós energiavita

Nehéz tárgyalásokat várok – harangozta be félelmeit brüszszeli tudósítóknak Angela Merkel német kancellár asszony tegnap, a brüsszeli uniós csúcsra érkezésekor. Derülátónak mutatkozott viszont abban, hogy „végül is az eredmények az európai emberek számára hihetők lesznek, a világnak pedig bebizonyíthatjuk, hogy alapvetően hozzájárulhatunk” a problémák megoldásához.

A folyosói hírek szerint a csúcs hivatalos megkezdése előtt a német elnökség a „leginkább aggódó” országok képviselőivel behatóan tárgyalt. Annak ellenére, hogy az unió 27 tagja abban minden további nélkül egyetért, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást, a cél elérésének útjában már jelentősek a nézeteltérések.
Míg a német elnökség mintegy tíz országgal együtt a megújuló energiák kifejlesztését részesíti előnyben, addig elsősorban Franciaország, de Finnország is és egyes kelet-európai országok – mint Magyarország, amelyek erősen ráutaltak az atomenergiára – úgy gondolják, hogy a megújuló energiák az üvegházhatás elleni küzdelemnek csak az egyik módját jelentik, és azt szeretnék, ha a levegőt kevésbé szennyező atomenergiát szintén e cél elérése részének tekintenék.
Merkel azt is kijelentette, hogy az EU akár a 30 százalékos csökkentést is tekinthetné célnak – mint ahogyan azt tudósok ajánlják –, ha más, az unión kívüli fejlett országok hajlandók lennének hasonló csökkentésre – jelentette tudósítónk, Lovas István Brüsszelből.
Az Európai Unió elsőrendű célja, hogy az Egyesült Államok is csatlakozzon egy jövőbeni nemzetközi egyezményhez. Mint emlékezetes, Washington annak ellenére nem írta alá a kiotói egyezményt, hogy Amerika a szén-dioxid-kibocsátás negyedéért felelős. Kína, India és Brazília ugyancsak nem írta alá az egyezményt.
Az indonéziai Bali szigetén az ENSZ égisze alatt e téren újabb tárgyalások kezdődnek, hogy a 2012-ben lejáró kiotói szerződés után a kibocsátásokat ismét egy nemzetközi szerződés korlátozza.
Merkel asszony mindenekelőtt azt szeretné elkerülni, hogy Ausztriával ne kerüljön összeütközésbe. Bécs ugyanis keményen ellenzi az atomenergia használatát. Alfred Gusenbauer osztrák kancellár szerint „abszurd lenne azt állítani, hogy az atomenergia zöldenergia”.
Éppen ezért a módszerekről további kemény viták várhatók. Ezt jól jelzi, hogy Merkel kancellár elutasított egy francia elképzelést, amely egy, az alacsonyabb szénfelhasználást előirányzó tervezettel oldotta volna meg a környezetvédelmi vitát. Az EUobserver számítása szerint Merkel terve a 27 tagországot alapul véve 14:13 arányban vesztésre áll. Ami tény, az Európai Unióban jelenleg az energia mindössze hét százaléka származik megújuló forrásokból (szél-, víz-, geotermikus és napenergia, biomaszsza), ami alig több mint harmada az elvárt aránynak. A munkaadók európai szövetségének elnöke a napokban figyelmeztetett, hatalmas anyagi ráfordítások kellenének a kitűzött cél eléréséhez.