Jelenleg a nemzeti identitás és a környezetvédelem kérdése uralja az európai közbeszédet, derült ki azon a konferencián, amelyet a római szerződést ötven évvel ezelőtt aláíró hat ország képviseletével szerveztek tegnap Budapesten az Olasz Kultúrintézetben. Nyitóbeszédében Sólyom László magyar köztársasági elnök kiemelte, hogy a nemzeti identitás a ma Európájában is jelen lévő erő. Az államfő sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a március 25-én kelt berlini nyilatkozat csak a nyelvi és kulturális sokféleségre utal, a kisebbségek védelmét azonban nem említi. Szlovákia és Románia európai integrációja azonban elősegíti ezt, az EU-nak pedig egy, a mostaninál átláthatóbb intézményrendszerben kell képviselnie a kisebbségek érdekeit. A balkáni stabilitás is csak ennek függvényében teremthető meg.
Charles-Ferdinand Nothomb volt belga külügyminiszter előadásában úgy vélte, ez a diverzitás Európa túlélését segíti elő az Egyesült Államokkal és Oroszországgal folytatott párbeszédben. Ahhoz, hogy Európa méltó partnerré lépjen elő a világpolitikában, közös politikai arculatban kell megfogalmaznia céljait. Franciaország és Németország kompromisszumkészsége 1957-ben ma is példaértékű, jelentette ki ennek kapcsán a diplomata.
Az egységesülés egyik fő gátja a Franciaország és Hollandia által 2005-ben elutasított közös európai alkotmánytervezet. Jozias van Aartsen volt holland külügyminiszter előadásában a népszavazási kudarcot a rosszul időzített kampánynak tulajdonította, amely nem vette figyelembe az identitásvesztés félelme miatt kialakult közhangulatot.
Bettina Laville francia köztársasági államtanácsos szerint az egységesülés másik akadálya az érdekkonfliktusokban rejlik. Brüsszelt nem egy tagország vádolja azzal, hogy az EU gazdasági érdekek miatt elkövetett környezetkárosításait az egyes államoknak kell megfizetniük.
origo.hu
Szijjártó Péter: Új gázerőmű építéséről és magyar kőolajmező feltárásáról állapodtunk meg Törökországgal
