Sólyom nemzeti egységre szólított

Kiállt a kisebbségek kulturális és területi autonómiája mellett négynapos erdélyi látogatása során Sólyom László. A március 15-ét Kolozsváron és Nagyváradon ünneplő köztársasági elnök leszögezte: azért kereste fel a romániai magyarokat, hogy megerősítse a nemzet összetartozását.

Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségnek – jelentette ki Sólyom László a kolozsvári Állami Magyar Operában március 15-e alkalmából szerdán rendezett ünnepi gálaesten. A több mint ezerfős hallgatóság előtt elmondott beszédében a köztársasági elnök síkraszállt az alapvető alkotmányos és szabadságjogok tiszteletben tartása, egy átfogó és egységes nemzetstratégia, a kisebbségi jogok érvényesítése, az autonómiaformák, illetve a nemzeti konszenzus megteremtése mellett. Sólyom emlékeztetett: az európai államok többsége a kulturális nemzet fogalmát immár a politikai nemzetével egyenrangúként ismeri el, így az anyaállamnak joga van a más államokban kisebbséget képező nemzetrészei identitásának és kultúrájának támogatására. Az államfő szerint a kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, a kisebbségi jogok teljessége pedig – ott, ahol minden feltétel és az igény is megvan – a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja.
Tegnap Sólyom László Nagyváradon fejezte be nem hivatalos erdélyi körútját. A Partiumi Keresztény Egyetem március 15-i ünnepi műsorán elhangzott köszöntőjében az államfő leszögezte: a magyarság megmaradásának záloga a tanulás, az értelmiség képzése.
Az államfő a Kossuth téri zászlófelvonástól való tüntető távolmaradást követően tegnap délután újabb demonstratív tettre szánta el magát. Az elnök ugyanis a budai Várban lévő rezidenciájáról gyalog ment át kora délután a Parlamentbe, az állami kitüntetések átadására. Sólyom a Lánchídon többekkel szóba állt.