Változó határfolyó

Folyamatosan változik a határvonal Irak és Irán között. Az 1975-ös algíri szerződés szerint az országok tengeri határát a Satt-al-Arab folyó tölcsértorkolatának „thalwegje”, azaz medrének legmélyebb része jelenti. A szerződést ugyan 1980-ban Szaddám Huszein iraki elnök a televízió élő adásában széttépte, és elkezdődött az iraki–iráni háború, ám máig ez alapján határozzák meg a tengeri határt a két ország között. A meder azonban – minthogy az Arab-öböl és a folyó egyaránt kölcsönhatással van egymásra, a hordalékot sem ugyanott teszi le – folyamatosan változik. Pontos helyzetét nem tudják, de a két fél általában elfogadja a folyó közepét határként. A Satt-al-Arab a Tigris és az Eufrátesz folyók egyesüléseként éri el a tengert, torkolatánál található Umm Kaszr városa, ahová igyekszenek az öböl felől érkező teherhajók. A torkolattól a folyón további 200 kilométert lehet még hajózni, végig a legnagyobb déli olajlelőhelyek közelében.
A külföldi hadihajókkal kapcsolatban az algíri megállapodás 7. cikkelye megállapítja: „A szerződő felek mindegyike engedélyezheti külföldi hadihajók belépését a Satt-al-Arab vizeire, amennyiben ezek a hajók nem olyan országhoz tartoznak, amely hadiállapotban, fegyveres konfliktusban vagy háborúban áll a szerződő felek egyikével, vagy pedig az egyik fél nem módosítja előzetesen a megállapodást 72 órával nem rövidebb határidővel.”
A mostani események során a brit Cornwall fregatt a valószínűsített határvonaltól több kilométer távolságban volt. Saját számításaik szerint a határ iraki oldalán, az iráni vizektől 1,7 tengeri mérföldre cirkált két vizsgálócsónakjuk. A Cornwalltól nem távozhat el messzire egy ilyen merevített gumicsónak, a jó látási viszonyok ellenére a fregatt mégis azt jelentette, hogy a legénységükkel egyszer csak megszakadt a kapcsolat.
A brit katonák 2004-ben már kerültek hasonló helyzetbe. Akkor szintén a Satt-al-Arabon tartóztatott le az iráni őrség hat tengerészgyalogost és a két matrózt, akiket négy nap múltán engedtek szabadon.