Mintegy 700-800 millió forintot fordított a kormány a nemzeti drogstratégiában meghatározott feladatokra 2003 és 2005 között – közölte a szociális tárca államtitkára tegnap a parlamentben a drogstratégia megvalósulásáról, az intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló beszámoló általános vitája kezdetén. Csizmár Gábor elmondta: az ártalomcsökkentő programok folyamatos támogatást kapnak, jelenleg öt helyen működnek az országban tűcsere-automaták, a büntetés-végrehajtás intézeteiben is létrejöttek prevenciós részlegek. Mint mondta, működik az elterelés jogintézménye is; évente öt-hatezer a különböző kezeléseken részt vevők száma. Törvény határozza meg a szenvedélybetegek számára az úgynevezett alacsonyküszöbű szolgáltatások körét és tartalmát, amelyekre vonatkozóan 2007-től a normatív finanszírozás feltételei is megteremtődtek – tette hozzá. Winkfein Csaba (MSZP) szerint az utóbbi időszakban érdemi lépések történtek a kábítószer-probléma megoldására, a kormány nagy hangsúlyt helyezett a prevencióra, így az iskolák 90 százalékában működik ilyen program. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országban már 13 drogambulancia működik, a heroinfüggők metadonkezelésére pedig nyolc helyen van lehetőség, de fontos lenne, ha ezeken a területeken fejlődést tudnának elérni. Az SZDSZ vezérszónoka, Gusztos Péter azt mondta, a fogyasztókat nem lehet bűnözőként kezelni, csak megelőzéssel lehet eredménye elérni. Amíg azonban a magyar büntetőjog a fogyasztókat is börtönbüntetéssel fenyegeti, nem várhatjuk el, hogy a fiatalok teljes őszinteséggel számoljanak be kábítószer-fogyasztási szokásaikról, így a legtöbb esetben rejtve maradnak ezek a problémák – tette hozzá.
Az ellenzéki pártok nem támogatták a nemzeti drogstratégiáról szóló beszámolót a javaslat keddi parlamenti vitájában. A Fidesz nevében felszólaló Ágh Péter azt mondta: a 2002-es kormányváltást követően a kabinet liberális irányba terelte a drogpolitikát, nőtt a kábítószert kipróbálók száma. Szerinte a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kormány rossz úton jár, ha folytatja ezt a liberális gyakorlatot. Szerinte több pénzt kellene fordítani a megelőzésre és a tájékoztatásra. Hoffmann Rózsa (KDNP) a jelentés adataira hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy 2004-es adatok szerint a 17-18 éves középiskolások 47 százaléka fogyasztott már valamilyen kábítószert, a kipróbálók aránya 25-ről 50 százalékra nőtt, valamint emelkedett a kezelt betegek száma is. Véleménye szerint a beszámoló ugyanakkor mellőzi az adatok mögötti okok feltárását, nem ad megoldási javaslatokat és magyarázatot például arra, hogy a szakiskolások körében a legnagyobb a kábítószer-fogyasztás, illetve hogy miért nincsenek adatok a kábítószer megszerzése érdekében elkövetett bűncselekményekről. A KDNP-s politikus hangsúlyozta: a rosszul szervezett felvilágosítási programok, ahol csupán a kábítószereket mutatják be, éppen az ellenkező hatást érhetik el. Szerinte bocsánatot kellene kérniük azoknak a közszereplőnknek, politikusoknak, akik az utóbbi időben a marihuánafogyasztás liberalizációja mellett álltak ki, hasonlóan a brit Independent című laphoz, amely elnézést kért, amiért tíz évig kampányt folytatott a cannabisszármazékok liberalizációjáért.
Pettkó András (MDF) arról beszélt, hogy az Orbán-kormány időszaka alatt hozott szigorúbb törvények hatása megmutatkozott volna, ha 2002 decemberében az SZDSZ javaslatára nem enyhítik a kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó büntetőjogi szabályozást. Nem engedélyezni és eltűrni kell az önsorsrontást, hanem meg kell előzni a problémát – hangsúlyozta.
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
