A főként orosz ajkúak lakta Narvában mintegy százfős tömeg – többségükben tinédzserek – gyűlt össze az egyik gimnázium előtt. Andrus Ansip kormányfő nyugalomra szólította fel a lakosságot, és elítélte a zavargásban részt vevők magatartását. Korábban kilencvenhat személy sérült meg, és hatszáz embert vettek őrizetbe szombatra virradó éjjel a Tallinnban felvonuló tüntetők közül, akik az emlékmű áthelyezése ellen tiltakoztak. A zavargásokban még pénteken életét vesztette egy húszéves fiatalember, akiről kiderült, hogy orosz állampolgárságú volt. Az orosz külügyminisztérium éles hangú nyilatkozatban szólította fel az észt hatóságokat, hogy haladéktalanul közöljék a haláleset körülményeit, és állítsák bíróság elé a felelősöket.
*
Moszkva a „túlzott mértékű erőt” tette felelőssé azért, hogy a helyzet idáig fajult. Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy kizárólag az észt fél felel a kétoldalú kapcsolatok megromlásáért. A diplomata hozzáfűzte, Moszkva viszonya a balti köztársasághoz „alapvető változtatásra szorul”.
Az észt külügyminisztérium válasznyilatkozata szerint Moszkva alaptalan vádaskodásával fokozza a feszültséget. A minisztérium leszögezi, hogy a nyomozás szerint a fiatalember halálának semmi köze az észt rendőrök fellépéséhez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nyugtalanságát fejezte ki az emlékművel kapcsolatban Angela Merkel német kancellárnak. Merkel Putyinnal és Andrus Ansip észt kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésén önuralmat kért a felektől, és parlamentközi észt–orosz tárgyalásokat javasolt a feszültség enyhítésére – közölte Ulrich Wilhelm német kormányszóvivő.
A Tallinn és Moszkva között tegnap folytatódott nyilatkozatháborúban Urmas Paet észt külügyminiszter „színtiszta hazugságok” terjesztésével és a zavargások szításával vádolta az orosz médiát. A szerinte valótlanul közölt információk közül kiemelte azt a szóbeszédet, hogy az áthelyezésre ítélt szovjet emlékművet darabokra vágták, vagy hogy Észtországban orosz nemzetiségű rendőrök tömegének mondtak fel. A politikus azt is a Kreml szemére hányta, hogy nem védi meg az észt nagykövetséget, amelyet az összegyűlt tüntetők kövekkel és festékkel dobáltak meg Moszkvában. Konsztantyin Koszacsjov, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke tagadta, hogy az orosz hatóságoknak bármi közük lenne „a civil társadalomnak az észt városokban látott reakciójához”. Varsó felszólította az Európai Uniót, hogy álljon ki Észtország mellett a konfliktusban. Egyébként Lengyelországban is felvetődött a szovjet emlékművek eltávolítása: elsődlegesen a katyni áldozatok hozzátartozóit tömörítő szervezet javasolja mindezt.
Edgar Savisaar, az ellenzéki észt Centrumpárt elnöke és Tallinn polgármestere az erőszak kitöréséért az Ansip-kormányra hárította a felelősséget. A baloldali politikus attól tart, hogy az egész ügy végzetes csapást mért az észtországi oroszok „vontatottan haladó integrációjára”.
Közben az észt hatóságok megkezdték az előkészületeket a bronzkatona újbóli felállítására. Jaak Aaviksoo védelmi miniszter szerint az emlékművet sértetlenül újra felavatják az erre kijelölt haditemetőben május 8-án, egy nappal az orosz győzelmi ünnep előtt.
Új tekintélyuralom? Václav Havel volt cseh elnök mély aggodalmának adott hangot a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjújában amiatt, hogy szerinte új tekintélyuralmi rendszer van születőben Oroszországban. Havel szerint a Nyugat nem hunyhat szemet az ilyen tendenciák felett. A volt elnök kiállt az Egyesült Államok által Kelet-Európába telepítendő rakétapajzs és a Washingtonnal való szoros együttműködés mellett is. (MTI)
origo.hu
Semmilyen hasznos tápanyagot nem ad a szervezetnek az energiaital, ellenben nagyon káros
