Növekszik az érdeklődés a hazai termőföldek iránt, lassan kimozdul a holtpontról a birtokok ára. A drágulás egyik oka az lehet, hogy már három éve az unió tagjai vagyunk, és a külföldiekre, valamint a jogi személyekre vonatkozó hétéves földvásárlási tilalom fenntartását Brüsszelben az idén felülvizsgálják – közölte lapunkkal Fűr Zoltán, a Földbroker.hu ügyvezetője. Az uniós csatlakozásunkkor aláírt szerződésünk értelmében ugyanis a hazánk által kért földvásárlással kapcsolatos átmeneti mentességeket a csatlakozás időpontjától számított harmadik évben az Európai Bizottság (EB) felülvizsgálja. Az EB ezt követően jelentést készít az Európai Tanácsnak, mely ez alapján dönthet az átmeneti időszak rövidítéséről vagy lezárásáról. Vagyis előfordulhat, hogy rövid határidőn belül az unió arra kötelezi hazánkat, hogy megnyissa földpiacát az uniós tagországok állampolgárai és befektetői előtt.
*
Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy a tárcának nincs tudomása arról, hogy az EB napirendjére tűzte volna ezt a témát. Mint mondta, ettől függetlenül a tárca és a piaci szereplők egyaránt ráébredtek arra, hogy mindenképp szükség lesz szakmai konszenzusra a földtörvény újabb módosításával kapcsolatban. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a politikai erők között nincs megegyezés abban, hogy kik és milyen feltételek között vásárolhassanak földet hazánkban. Mindazonáltal a szakmai szervezetek között, illetve az Országgyűlés szakbizottságában komoly háttéregyeztetések zajlanak, s úgy tűnik, közelednek az álláspontok – tette hozzá Dékány András.
Semmiféle háttéralku nem készül a földtörvény módosításával kapcsolatban a mezőgazdasági bizottságban – jelentette ki lapunknak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, a bizottság fideszes alelnöke. Semmi nem indokolhatja azt, hangsúlyozta, hogy ilyen súlyú törvényt tizenhat év után, hirtelen, bizonyos csoportok érdekének megfelelőn megváltoztassanak. Hozzátette: a Magosz csak az egységes birtokpolitika elfogadása esetén, s akkor is kizárólag a helyben lakó gazdák érdekeit messzemenően figyelembe véve támogat egy esetleges módosítást.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy már most érezhető a hazai földárak enyhe emelkedése – mondta Fűr Zoltán. Ugyanakkor érdemes átgondolni azt is, hogy a szántóföldek ára lényegében 2004 óta mozdulatlan, vagyis felmerül a kérdés, hogy egyáltalán teljesült-e az átmeneti mentesség eredeti célja, miszerint a belépés utáni időszakban a magyar földáraknak meg kellene közelíteniük a nyugati szintet. Jelenleg a termőföld ára hektáronként átlagosan 450–550 ezer forint, szemben a régi uniós tagországokban tapasztalt 2–4 millió forintos árral. Hazánkban a legdrágábban Pest megyében lehet földhöz jutni, itt még a gyenge minőségűt is félmillió forint felett árulják, a jobb birtokokért pedig már hektáronként egymillió forintnál is többet kérnek. Az átlagnál magasabb árakat tapasztalhatunk még Vas és Zala megyében, errefelé 500–600 ezer forintért vásárolhatjuk meg a szántók hektárját, Győr és Sopron környékén pedig 400–800 ezer forint is lehet ez az ár. A Balatontól északra a 400–500 ezer forintos árak a jellemzők, míg Somogyban és Baranya megyében hektáronként 350–450 ezer forintos árak alakultak ki. Az igen jó adottságokkal bíró Bács-Kiskunban jellemzően egymás között cserélnek gazdát a földek, így konkrét piaci árakat nem tudott mondani a szakértő, csak feltételezte, hogy hektáronként 400–600 ezer forint körül cserélhetnek gazdát a földek. Hasonló árakról számolt be az M3-as autópálya mentén elhelyezkedő földekkel kapcsolatban. A legalacsonyabb árak Észak-Magyarországon alakultak ki, itt 350–450 ezer forintért lehet a föld hektárját megvásárolni.
origo.hu
A hétvégéig még kitart a jó idő
