Gyakran az állam indít tartozáslavinát

Tavaly 1,6 százalékkal esett vissza a magyar építőipar teljesítménye, s az idei kilátások sem túlzottan biztatóak – jelentette ki Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) újabb két évre megválasztott elnöke az érdekvédelmi szervezet tegnapi közgyűlésén. Mint mondta, bár 2006-ban kétezer építőipari cég szűnt meg, az építési piacot továbbra is a vállalkozások igen magas száma, s ebből adódóan az erős verseny jellemzi. Strukturális problémának nevezte, hogy az ágazat teljesítményének felét az ötven vagy annál kevesebb főt foglalkoztató társaságok adják.
A magyar építőiparban mostanra nemcsak a kicsik, hanem a nagyobb vállalkozások helyzete is megingott. A bérekre rakodó járulék- és egyéb adóemelések nyomán tavaly év végére huszonötre csökkent a kétszázötven főnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozások száma. Mivel a hazai közbeszerzési értesítőkben alig találhatók kiírások, kitörési lehetőségként szóba jöhetne Románia, csakhogy ott is gyakori a teljesítés utáni nemfizetés. Ezzel kapcsolatban az ágazat sikerként könyvelte el, hogy a körbetartozások elleni, sebtében megalkotott, elhibázott törvénytervezetet végül levetették a napirendről.
A körbetartozási láncolatok felszámolása érdekében Tolnay Tibor szerint alapvetően meg kellene változtatni a törvényeket. Lehetővé kellene tenni például, hogy a kivitelező jegyezzen be az ingatlanra, így biztosítva be magát. A csődtörvény módosításával el kellene érni, hogy a fizetési határidő letelte után 15 nappal már megindítható legyen a felszámolási eljárás, a közbeszerzési eljárással elnyert építkezések esetén az lenne a legfontosabb, hogy elkerüljék az alvállalkozói sor végén szereplők irreális áron dolgoztatását. Az ÉVOSZ azt is előírná, hogy állami hivatalok csak a fedezet rendelkezésre állása esetében írhassanak ki pályázatot, mert gyakran maga a késve fizető állam indít el újabb tartozásláncolatot.
Nagy kérdés, hogy a szakma által megfogalmazott elvárások eljutnak-e a törvényhozásig. Tolnay Tibor jelezte ugyanis, hogy például a feltétel nélkül lehívható bankgarancia ügyében nem értek el eredményt, mert a probléma megoldásától a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elzárkózott – holott ez sok, egyébként jól teljesítő vállalkozót hozott lehetetlen helyzetbe.