Hallgatnak a hétmilliárd forintról

A kormánydöntést megalapozó előterjesztés „felmérte és bemutatta a várható költségeket, elemezve az irányadó bírói gyakorlatot, a pénzügyi lehetőségeket és a további időmúlás következményeit – egyelőre ezzel az Erdey Györgytől, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárától származó rövid magyarázattal kell beérnie a Pécsi Zöld Körnek. A környezetvédő szervezet lapunkhoz hasonlóan arra keresi a választ: tavaly áprilisban milyen indokok alapján döntötte el a kormány, hogy az eredeti kárigény sokszorosával, 7,697 milliárd forinttal kárpótolja peren kívül azt a vállalkozói kört, amelytől az Orbán-kabinet még 1998-ban elvette a garéi veszélyes hulladékok ártalmatlanításának jogát. A pénzt az állami szektorban szokatlan módon szinte azonnal átutalták a felpereseknek.
Az ügy kilenc évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a Horn-kormány támogatást és hitelt nyújtott a Budapesti Vegyiműveknek, hogy a vállalat számolja fel a szocialista ipar egyik legsúlyosabb környezetszennyezését. A munka részeként az AGM Beton Rt. 1,2 milliárd forintért vállalta, hogy a súlyosan szennyező anyagokat ideiglenesen – tíz évre – betonhordókba csomagolja. Az új Fidesz–FKGP-kormány azonban úgy döntött: a sokat bírált technológia helyett alig nagyobb költségből örökre felszámolja a szennyezést, ezért szerződést bontottak a társasággal. Az AGM Beton Rt. – amely állítása szerint már legyártotta a hordók egy részét – pert indított, amely két évvel ezelőtt ért véget, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a szerződésbontás jogszerűtlen módon történt, ezért a Budapesti Vegyiművek Rt. és a környezetvédelmi tárca kártérítéssel tartozik az AGM Beton Rt.-nek és a cég egyik tulajdonosának, Andrássy János Mihálynak. Az összeget azonban nem határozta meg.
Támpontként szolgál, hogy Borbás Ágnes, Andrássyék ügyvédje a döntés kihirdetése után azt nyilatkozta: a káruk – amely időközben kamatokkal és az elmaradt haszonnal is növekedett – valamivel több, mint másfél milliárd forint. Az ügyvédnő hozzátette: ha sikerülne peren kívül megegyezniük a tárcával, a kamatokból is engednének. A felperesek ezután új pert kezdeményeztek, kérve a konkrét kártérítési összeg megállapítását. Ebben már az elmaradt haszonra és az elmaradt haszon esetleges befektetéséből remélhető további elmaradt haszonra tekintettel immár 10,65 milliárd forintot (!) követeltek.
A Magyar Nemzet kíváncsi volt arra, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök miért hagyta jóvá az eredeti kárigényt többszörösen meghaladó 7,697 milliárd forint kifizetését. Értékelhető választ csak azután kaptunk, hogy felkerestük Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmant, kérve: az üvegzsebtörvényre tekintettel állapítsa meg, lapunk jogosult a peren kívüli megállapodás dokumentumainak megismerésére. A biztos nekünk adott igazat, ezért a környezetvédelmi tárca átküldte szerkesztőségünkbe a szerződést. Így megtudhattuk: a minisztérium egy – a fejlécet és az aláírásokat leszámítva – egyoldalas megállapodásban kötött egyezséget. Az iratban semmiféle utalás nem található arra, hogy miként számolták ki a több mint hétmilliárd forintos kötelezettséget. Erre vonatkozó kérdésünkre R. Bakonyi Ágnes, a környezetvédelmi tárca sajtófőnöke tavaly novemberben annyit mondott: az összeget szakértői anyagok alapján állapították meg, ezek a dokumentumok a kormány-előterjesztés részét képezik, így titkosak. A Pécsi Zöld Kör tavaly decemberben levelet írt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, kérve azokat a szakértői anyagokat, amelyek alapján a kormány úgy döntött, hogy peren kívül „az eredeti megbízási összeg többszörösét fizeti ki”. A szervezethez nemrég érkezett meg Erdey György államtitkár válasza, amelynek érdemi része a cikkünk elején olvasható néhány sorra korlátozódik. A Pécsi Zöld Kör ezért most ugyancsak Péterfalvi Attila ombudsmanhoz fordult, arra kérve: segítse elő az állítólagos szakértői anyagok megismerését.