MI A MAGYAR?

Templom alapítása hálaadásként
A szájhagyomány szerint a Magura határrészében egyik lakóját (Sztáncsait meg kecskéit) rablók támadták meg, de a vitéz ember legyőzte őket, s győzelme emlékére ő építette ama régi fatemplomot, mely a jelenlegi előtt állt. (Szentpéterfalva)
Templomalapítás csodás jel nyomán
Odafel a hegyekbe, Rohíja, azt mondják, hogy ott kaptak az erdőben, fent a sziklákon egy keresztet. S oda építettek templomot. És odamentek a papok, akik nem vótak megnősülve, s odamentek imádkozni, s kinek milyen baja vót, odament imádkozni. Ott vannak ilyen kaluger-papok. (Sülelmed)
Az ákosi templomtorony építése
Megvót a templom. Azután tettek reá tornyot. Osztán mikor tették fel a csillagot, a mestertül kérdezte a fia, lenézett, azt mondta az apjának, hogy:
– Melyik lyukba tegyem?
Azt mondta:
– Már nem teszed, fiam, sehova.
Leesett. Úgy szedték össze. Odajártunk régen fiatalkorunkban kendert törni. És az ákosiak elbeszélgették. S ott van a koporsó Ákoson a templom udvarán. Tóth Jánosnak hítták, aki leesett. Olyan kőkoporsó vót. Rajta a keze. Úgyhogy azt mondták az ákosiak, hogy azt mondta az apja: már nem teszed, fiam, sehova. Mert már esett is le. (Bogdánd)
A barátok harangja
A Barátrét határrészben kút nyoma látszik; a monda szerint ebbe rejtették el az ősrégi róm. kath. templom egyik harangját, de a kutatás eredménytelenül végződött. A monda természetesen erről is azt tartja, hogy itt, a Barátrét határrészben veres barátok laktak. (Szilágynagyfalu)
A kusalyi veres barátok
Hát valamikor úgy mondták, hogy itt [Pogányvár] vótak a veres barátok. Azon az erdőn. És van ottan egy alagút. A kusalyi templomból van egy alagút, egész amíg Ákosig mejen, a Hegyesen. És úgy mondták, akkor veres barátok vótak, és azok vótak abba az alagútba, azok jártak abba az alagútba. És van ott egy vasajtó, ahun jártak le. És próbáltak bemenni oda, de nem tudtak, mert nem vót levegő. Akármivel mentek világgal, aludt le. Kusalyon az úrasztala alatt van, ahol jártak le. Az nagyon régi, a kusalyi templom, az nagyon-nagyon régi templom. (Mocsolya)
A lelei veres barátok
Nem is tudok olyan nevezetest itt, mint a Kákony. Már ahogy elbeszélték, mert ezt nem könyvbül olvastam, csak ahogy nagyanyámék meg nagyapámék meg szépapám, ezek beszélték. Ők is hallották ezt, szájhagyomány inkább, mint valóság. A Kákonyon itt vótak valami barátpapok. És osztán itt a Kákonyon úgy áll, mint egy pince. S a Kákonykút felől lenne a kapuja, s túl a másikfelől, arrúl pedig vót neki az ajtaja. Na, ott is vót egy kút, a Pogánykút, de az már megsemmisült. Hát én annyit tudok rúla, hogy érdeklődtek a régiek, hogy hát: ki vót itt? Osztán mind: kák-ká – erről nevezték el Kákonynak azt a helyet. Mer az a néma leány nem tudott beszélni, csak mind: ká-ká – aszonta. (Lele)
A lelei veres barátok kincsei
Mikor jöttek a tatárok, a lakosság menekült. És a legenda szerint beástak egy alagutat, s a lyukat betakarták rőzsével. És nem kizárt, hogy bizonyos rendnek a tagjai ott is meghúzhatták magukat. A legenda szerint az úgynevezett vörös barátok. Na már most: hogy azok rejtettek el ottan aranyat. Hogy a lakosság azt beszéli. Szegény Laci például, akit eltemettünk ma, aszongya: „Kádszámra vannak, Zoli, aranyak, ott aranyló van, de hé, ha nekem csak a farka jutna, az is jó lenne, aranyló, az is elég vóna, egy akkora darab arany!” Tehát a legenda él. De ennek a történelmi alapja ez, hogy oda [Kákony] elbújtak. (Lele)
A somlyóújlaki veres barátok
A templomtól mintegy 400 m.-nyi távolságra állt állítólag az apáczák klastroma s közelében a halastó. E klastrom fundamentumából e század első felében is köveket szedtek ki. Ezt az épületet a jelenlegi templommal gyalogjáró kötötte össze, melynek nyoma utánjárással ma is megállapítható. Ezen az úton jártak az apáczák a jelenlegi templomba. A nép egyébiránt itt is szívesen emlegeti a veres barátokat. (Somlyóújlak)
(Magyar Zoltán: A Szilágyság mondahagyománya. Balassi Kiadó, Budapest, 2007)