telegraph.co.uk
Hogyan halt meg hárommillió német a győzelem napja után? címmel a jobboldali brit lap ismerteti Giles MacDonogh gasztronómiai történész új könyvét, amely ezúttal nem saját területével foglalkozik, hanem azzal, hogy 1945 májusa nem hozott békét Hitler birodalmában, „hanem még annál is nagyobb szenvedést, mint amit a háború okozott”. MacDonogh alaposan dokumentált könyve bemutatja azt, hogy milyen alávaló bestialitással álltak bosszút a németeken. Egymillió katona tűnt el szovjet és angol– amerikai fogságban. Kétmillió német polgár esett áldozatul betegségeknek, hidegnek, éhínségnek, lettek öngyilkosok és ölték halomra őket. A csehek negyedmillió szudétanémetet gyilkoltak meg. A kérdés felmerül, hogy a nyugati szövetségesek miért nem állították meg az ártatlanoknak az öldöklését? A történész szerint azonban mindez még balul is kiüthetett volna. Henry Morgenthau amerikai pénzügyminiszter Németországot hatalmas gazdasággá akarta átalakítani, ahol a szétbombázott városok túlélőit kiéheztették, sterilizálták vagy deportálták volna. A nemzetiszocialista koncentrációs táborokat nem zárták be: Dachau, Buchenwald, Sachenhausen és Auschwitz is tovább üzemelt, de ezúttal németek kerültek a szögesdrót mögé. A genocídiumot előkészítő terveknek gyakorlatias megfontolások vetettek véget, ugyanis Európa szívében rettegtek a kommunizmus és az orosz barbarizmus terjedésétől, és a Nyugat rájött arra: legyőzte az egyik totalitariánus hatalmat csak azért, hogy a másik fenyegesse létét. A két világ közötti első kemény csata az 1948-as berlini légihíd lett, ami után még elítélt nemzetiszocialista bűnösöket is kooptáltak a német újjáépítés gazdasági csodájának sikere reményében. A könyvet ismertető és méltató cikk a végén leszögezi, hogy ezt a kellemetlen történetet eddig csönd övezte. Azért is, mert a szövetségesek „így a nácik erkölcsi mélypontját súrolták”. A németek pedig azért hallgattak, mert attól tartottak, Hitlert mossák fehérre a szövetségesek bűnei napvilágra hozatalával. A napvilágra hozatal most megtörtént.
HAARETZ.com
Ha megtámadják nukleáris programja miatt, Irán világszerte lecsap az amerikai érdekeltségű objektumokra és Izraelre, idézi az iráni hírügynökséget az izraeli angol nyelvű lap. Irán hosszú távú, 2000 kilométer hatótávolságú rakétáival Izraelt is eléri, és naponta több tízezer rakétát képes indítani, jelentette ki a belügyminiszter-helyettes. A Sahab–3-as rakéták nemcsak Izraelt, de az öbölben lévő amerikai támaszpontokat is el tudják érni.
AFP
Az ENSZ iraki segélymissziója bírálta a bagdadi kormányt, amiért elrejti a halálos áldozatok adatait, jelenti a francia hírügynökség.
origo.hu
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?
