A Szilvásy család jósdája

Elfásult, következmények nélküli országunkban már erős dózis kell ahhoz, hogy valamin őszintén fel tudjunk háborodni. Amikor azt hittük, hogy a tényszerűen és súlyos mértékben romló életszínvonalunk keserű tudomásulvétele után a mostani depreszsziós állapotnál nincs lejjebb, tévedtünk.
Hát lett. Úgy tűnik, nekünk nem elég Szilvásy György kancelláriaminiszter valódi demokratához méltatlan viselkedése, amellyel elkente a tavaly augusztus 20-i halálesetekben felmerült súlyos politikai felelősségét. Itt van ugyanis ez a Szilvásy Péter vezette Kormányzati Tanácsadó Jósda a maga paranormális háttérmagyarázataival, előrejelzéseivel, bizalmasként kezelt anyagaival, bent a Miniszterelnöki Hivatal szervezetében és kapcsolatrendszerében. Már maga a hír botrányos. Nemhogy a „jósda” működése. Jó lenne, tudni, mi folyik az államapparátus irodáiban pontosan.
A kormány tagjai jósoltatnak maguknak, mint az ókori hősök csatakezdés előtt? Nagy Sándor, felvonulva a perzsák ellen, a gaugaméliai ütközet előtt leölt bika beleit tanulmányoztatta béljósaival. Gyurcsány Ferenc 2300 évvel később a Szilvásy család közreműködésével Orbán Viktor kikészítéséről álmodozik? Béljósok, kuruzslók, vajákosok kormánya a miénk? Ahhoz sajnos már kezdünk hozzászokni, hogy a kormány tagjai hazudoznak szüntelen. De úgy látszik, feszegetik a szimpla őrület és a politikai józanság amúgy is vékonyka határvonalait is. A hírek szerint a „jelentésekből” kapott vagy kap a kormánytagok mellett Gyurcsány Ferenc is. A „jósda” szerint például a tavaly augusztus 20-án Budapesten hirtelen kitört, orkánszerű vihar nem spontán, véletlenszerűen létrejött természeti jelenség volt, hanem „szándékosan, előre megfontoltan és felkészülve létrehozott kollektív tudat manipulálásán keresztül kiváltott paranormál jelenség”. Tessék? Pszichológus nem volt a közelben?
Az első, ami eszembe jutott: van-e ebben a történetben közpénz is. Vagy csak elvtársias, testvéri alapon jósolgat Szilvásy úr. Noha ez ügyben mindent tagadnak az illetékesek, ennek a kormánynak az előéletét sajnos ismerjük. Jobban is, mint kéne. Ezért továbbra is joggal vetődik fel a kérdés, hogy kap-e adófizetői (köz-) pénzt a Szilvásy família (vagy inkább varázslóiskola), van-e, volt-e rendelése ilyen jelentésekre a kormánynak? Vagy ami még ennél is kínosabb és röhejesebb: ezeket az úgynevezett jóslatokat felhasználták-e a kormányzati döntéshozatalban bármilyen szinten?
Mert ha igen, akkor itt már tényleg nincs sok hátra. Nem a mi időnkből, a kormányéból.
Vincze S. Tamás
Budapest