Megkezdődött tegnap az alaszkai Anchorage-ban a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) éves, 59. alkalommal összehívott közgyűlése. A BBC tudósítója szerint van remény arra, hogy a delegációk megegyezésre jutnak: a bálnák leölését bíráló és az azzal egyetértő országok állítólag minden kérdésben készek az együttműködésre. A hatalmas tengeri emlősök védelmére hozott első vadászati korlátozás 1930-ban lépett életbe, nemzetközi megállapodásnak köszönhetően. Az 1946-os, bálnavadászatot szabályozó nemzetközi konvenció alapján létrehozott IWC 1986-ban határozott a bálnák kereskedelmi célú vadászatának betiltásáról. A rendelet hagyott egy kiskaput, engedélyezte a tudományos célú mészárlást, erre hivatkozva az elmúlt 21 évben csaknem 30 ezer példányt lőttek meg szigonyaikkal elsősorban japán és norvég vadászok. Rajtuk kívül az orosz és az izlandi halászok irtják nagy mennyiségben a tenger óriásait, amelyek közül több fajtát is kihalás fenyeget.
A kereskedelmi bálnavadászat legalizálásáért küzdők élén Japán áll. A távol-keleti ország az IWC tavalyi, a Saint Kitts és Nevis szigeteken megtartott 58. éves közgyűlésén történelmi fontosságú döntést ért el: a tagok a szervezet működése óta először voksoltak többségben a vadászat visszaállítása mellett. A 33-32 arányban meghozott verdikt tavaly még nem pecsételte meg a vízi emlősök sorsát, hiszen a húsz éve életben lévő tilalom feloldásához a szavazatok kétharmados többsége szükséges. Megfigyelők aggályosnak tartják a kialakult helyzetet, Japán ugyanis fondorlatokat alkalmazva egyre nagyobb befolyásra tesz szert a bizottságban.
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
