Befektetés a pesti lakás

A tavalyi esztendőhöz viszonyítva 2007-ben biztatóan indult a lakáspiac: a gazdasági megszorítások és az emelkedő energiaárak, az ingatlanadó miatti bizonytalanság, valamint az újonnan felvett lakáscélú hitelek állományának márciusi csökkenése ellenére a keresletben egyelőre nem mutatkozik jelentős visszaesés – nem úgy a hazai vásárlóerőben.

Egyre kevésbé jelent célközönséget a budapesti lakóház-építésekben érdekelt ingatlanfejlesztő társaságok számára a magyar vásárló. A külföldiek érdeklődése és vásárlói kedve ugyanakkor egyáltalán nem lankad az előző évekhez képest, s az ingatlanközvetítőknek így egyre jobb üzlet a potenciális vásárlókat Magyarországon kívül keresni. Ennek megfelelően a Magyar Ingatlan Tanács kimutatása szerint száz budapesti lakásból már 8–10 külföldiek kezében van, a főváros luxusövezeteiben pedig még nagyobb ez az arány. A külföldiek jellemzően befektetési céllal vásárolnak ingatlant a magyar fővárosban.
A gazdasági tárca és az Ecorys Magyarország ingatlanfejlesztő társaság adatai szerint 2001 óta évente 5–6000 külföldi ingatlanszerzés történik Magyarországon. A rendelkezésre álló adatok azonban csak a hivatalosan bejelentett magánszemélyek által vásárolt ingatlanokat tartalmazzák. Mivel a külhoni vevők gyakran Magyarországon alapított cégükön keresztül veszik az ingatlanokat – a bürokrácia és az engedélyeztetés kikerülése miatt – összesen 10–12 ezer magánszeméllyel számolhatunk a külföldi ingatlantulajdonosok között. A külföldi befektetők döntő többsége fővárosi lakóingatlant keres, de Budapest után Somogy és Zala megyében is számottevő mennyiségű tranzakció történik, amely az mutatja, hogy még mindig vonzó hely a Balaton partja. Fölkapott térségnek számít még Bács-Kiskun megye is.
Budapesten a térség fejlett fővárosaihoz – Prágához, Varsóhoz, Pozsonyhoz – viszonyítva olcsóbbak az új építésű lakások. A külföldi keresletet tovább élénkíti az a tény is, hogy Budapesten is megjelentek a világszínvonalú új építésű ingatlanok, és egyelőre még a divatos budai kerületekben, valamint a belvárosban is található megfelelő kínálat. Ráadásul a magyar főváros vonzereje még jó néhány évig kitarthat, mivel a mai mintegy 35–40 százalékos árkülönbség Varsó és Budapest között várhatóan csak fokozatosan fog csökkenni, miközben a tőlünk nyugatra eső országok nagyvárosaihoz képest fennálló árelőnyét Budapest hosszú távon is megőrizheti a külföldiek szemében.
A befektetési céllal ingatlant vásárlók közt az elmúlt egy esztendőben a németek voltak a legaktívabbak, őket követték a román, ír, osztrák és holland vásárlók. A luxuspiacon megjelentek az orosz befektetők is, akik az ír, az angol, a spanyol és az olasz vásárlókhoz hasonlóan elsősorban külföldi közvetítő által kiajánlott lakásokat vásároltak meg befektetésre, szinte kizárólag Budapesten. Míg az orosz érdeklődés új, az izraeli jelenlét már kevésbé. A londoni Jane’s kutatócsoport Foreign Report című kiadványában már évekkel ezelőtt rámutatott, hogy Magyarország népszerű célország az izraeliek számára. A háborús helyzet miatt egyre több izraeli távozik otthonából Magyarországra, de megnőtt az érdeklődésük a már szintén uniós Románia és Lengyelország iránt is. Ugyancsak nőtt a kínaiak jelenléte, akik kifejezetten letelepedésre vásárolnak kisebb lakást Budapesten.