Marakodás a külügyi segélypiacon

Nem volt biztosítva a versenyegyenlőség azon a közbeszerzési eljáráson, amelyet a Külügyminisztérium írt ki tavaly nemzetközi segélyezési együttműködési projektek lebonyolítására – állítja a Magyar Narancs. A hetilap ennek kapcsán megállapítja: a rendszerváltozás szele legkevésbé a külügyet érintette, itt él leginkább tovább a nómenklatúra öröksége.

Négy évvel ezelőtt állította fel a Külügyminisztérium a nemzetközi fejlesztési együttműködési, gazdaság- és tudománydiplomáciai főosztályt, amely az Európai Unióban vállalt kötelezettségek értelmében koordinálja a nemzetközi segélyezési feladatokat.
Tavalyi pályázatukat ugyanaz a cég, a HUN-IDA Magyar–Nemzetközi Fejlesztési Segítségnyújtási Kht. nyerte, amely korábban – versenytárs híján – is dolgozott a területen. 2006-ban azonban konkurense akadt: a volt Gyurcsány-cégbirodalom egyik tagját (Perfekt Zrt.) is tartalmazó DemNet konzorcium viszont nem tudott megfelelni egy nehezen értelmezhető szempontnak, ami lényegében a váratlan helyzetekre reagálás vállalt idejétől függött. A kiterjedt kapcsolatrendszerrel bíró bennfentesek fél órát vállaltak, riválisuk 24 órát, ami nagyban hozzájárult vereségükhöz.
Ha ez nem lenne elég, a Magyar Narancs hetilap kiderítette, hogy a HUN-IDA-t az egykori pártállami külkereskedő Tesco (nem azonos a bevásárlóközpont-lánccal) vállalatból privatizált Tesco Kft. alapította. A Tesco működéséhez márpedig intenzív hírszerzési tevékenység, mi több, haditechnikai szolgáltatások is kapcsolódtak. A hetilap forrásai szerint a HUN-IDA kivételezett helyzete „a múlt, a pártállami nómenklatúra összefonódásának az öröksége, amit csak tovább terhel, hogy a rendszerváltozás szele az összes minisztérium közül talán a külügyi tárcát érintette a legkevésbé”.
Tegnap megkerestük a Külügyminisztériumot, hogy reagáljanak a cikk állításaira, de lapzártáig nem érkezett válasz.