Spekulánsoknak adják a földet?

Hiába nem tudták megindokolni a kormányt képviselők, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke a szervezet által követett állami termőföld-értékesítési gyakorlatát, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága nem támogatta a földalaptörvény tegnap megtárgyalt ellenzéki módosító javaslatát.

Dénes Zoltán
2007. 05. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben ismét előkerültek a birtokpolitikai kérdések, nem szabad elmenni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) jelenlegi termőföld-értékesítési gyakorlata mellett – kezdte módosító javaslatának indokolását Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Rávilágított: a szervezet úgynevezett értékesítési egységekben hirdeti meg pályázatait, amibe különböző helyrajzi számon szereplő területek garmadáját vonják be, sokszor nem is egymás mellett fekvő s különböző önkormányzathoz tartozókat. Mint mondta, ezzel a földek megvételétől elzárják a helyben lakó gazdálkodókat, mivel az ilyen csomagokban egyszerre 150–200 hektárnyi földet hirdetnek meg 50–100 millió forint közötti minimáláron. Vagyis – tette hozzá – nyilvánvaló, hogy az NFA kijátszva még a szocialista–liberális kormány által 2002-ben módosított elővásárlási jogot rögzítő törvényt is, a tőkeerős, gyakran csak spekulációs céllal vásárlókat támogatja. – Ők a komoly profitot nemcsak a 2011-ben várható piacnyitás miatt valószínűsíthető termőfölddrágulással vághatják zsebre, hanem azzal, hogy az így megszerzett földeket kisebb parcellákban, nyilván sokkal drágábban végül eladják az azt ténylegesen művelni akaró helyi gazdálkodóknak – közölte a politikus, aki szerint ilyen módon furcsának tűnhet a Gráf József agrárminiszter és a miniszterelnök által az utóbbi hetekben hangoztatott tétel, miszerint a földet az életvitelszerűen gazdálkodóknak kell juttatni. Ezért a fideszes képviselő törvénymódosító indítványában azt javasolta, hogy értékesítés esetén a különböző helyrajzi számon szereplő, kisebb állami területek öszszevonás után se érhessék el a 20 hektárt, az ennél nagyobb egységes földeket természetesen a továbbiakban is egyben lehetne eladni.
Pásztor Tamás, az agrártárca jogi főosztályának vezetője, a minisztérium álláspontját lényegi indokolás nélkül tolmácsolva elmondta: nem tartják szükségesnek törvényben rögzíteni az értékesítési egység fogalmát. Karsai József szocialista képviselő kisebb vitát követően végül kijelentette, hogy szerinte nincs ellentmondás közöttük. – Csak attól vagyok nagyon pipa, amikor olyan emberek tudnak földhöz jutni, akik arra spekulálnak, hogy az uniós moratórium után eladhassák – jelentette ki, hozzátéve, hogy a törvényjavaslatot csak akkor tudná támogatni, ha konkrét példát látna a spekulációs célú földvásárlásról.
Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő a felvetésre reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy a Font Sándor által elmondottak tények, s ezért lenne fontos változtatni a jelenlegi helyzeten, mert mint mondta, mire az új földtörvény esetleg megszületik, addigra már nem lesz miről beszélni. Hozzátette: soron kívül meg kell egyezni ebben az ügyben, hogy ne adjunk lehetőséget a spekulációra, s ezt csak a mezőgazdasági bizottság teheti meg.
Font Sándor a vita végén arra kérte a kormányt, illetve a jelen lévő NFA-vezetőt, hogy indokolják meg értékesítési gyakorlatukat, amitől azonban a jelen lévők elzárkóztak. Ezt követően a bizottság tíz igen és ugyanennyi nem szavazattal, valamint két tartózkodással a törvényjavaslatot végül nem vette tárgysorozatba, vagyis nem engedték a parlament elé kerülni a kérdést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.