Fehéredés helyett szürkül a gazdaság

Fehéredik a magyar gazdaság a szigorítások hatására – az utóbbi időben sokszor hallani efféle nyilatkozatokat a kormány részéről. Bár ilyen folyamatok nyilván léteznek, általános vélemény, hogy ezzel párhuzamosan mind több vállalkozás szűnik meg vagy menekül az illegális szférába, és egyelőre nem történnek érdemi lépések a feketekereskedelem visszaszorítására sem.

Bár ezek a jelenségek pontosan, precíz számadatokkal nem mérhetők, az bizonyos, hogy Magyarországon jelenleg két folyamat zajlik párhuzamosan – válaszolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke lapunk azon kérdésére, hogy valóban beszélhetünk-e a gazdaság fehéredéséről az utóbbi hónapokban. – Jól látszik, hogy olyan szereplők kerültek és kerülnek be a legális szférába, akik korábban nem szerepeltek a nyilvántartásokban; akár az adó-, akár a járulékfizetők körét nézzük, valóban tapasztalunk kifehéredésre utaló jeleket – vélekedett. Ugyanakkor – tette hozzá – a tehernövekedés további adóelkerülésre ösztönöz jelentős rétegeket, főleg a kis cégek és az önfoglalkoztatók körében. A mindennapi tapasztalatok is arra utalnak, hogy sokan adják vissza vállalkozói igazolványukat, és feketén folytatják tevékenységüket, miközben nő a felszámolások és a csődök száma is – mutatott rá Parragh László. Véleménye szerint a magyar gazdaság új korszakba lépett, 1990 óta ugyanis töretlenül nőtt a vállalkozások száma, az utóbbi egy-két évben azonban már a csökkenés jellemző. Lehetséges, hogy egy igen veszélyes folyamat elején járunk, ám egyelőre kérdés, hogy milyen hosszú lesz a kibontakozása – fogalmazott az MKIK elnöke.
Szavait az adatok is igazolják: míg az egyéni vállalkozások száma 2000-ben 490 ezer volt, idén ez a mutató már 400 ezer alá csökkent. További aggály, hogy e vállalkozások csupán alig több mint harmada nyereséges, és több mint a fele veszteséges vagy nullszaldós. Ám míg a kormány ezeket a jelenségeket az adó- és járulékfizetés elkerülésének ítéli, a gazdasági szervezetek a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) nehéz helyzetét emlegetik. Árulkodó adat lehet az is, hogy a kétszeres minimálbér utáni járulék megfizetését – amelynek tavalyi bevezetésével a kormány a magukat minimálbérre bejelentő vállalkozókat kívánta bekeríteni – több mint másfél millió adózó nem vállalta. Szakemberek szerint ezek a kormányzati lépések különösen a nem főfoglalkozású vállalkozókat és a mikrocégeket taszítják a feketeszférába. Köztük lehetnek a nyugdíjas vállalkozók is, a járulékteher ugyanis az ő esetükben a tavaly augusztusihoz képest tavaszra több mint a kétszeresére nőtt.
Úgy látjuk, hogy az igazi feketézők helyett a kormány az alapjában véve legálisan működő vállalkozásoknak jár a nyakára – fogalmazott lapunk kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Hozzátette: nyilván e cégek is követnek el mulasztásokat, az viszont felháborító, hogy a hatóságok sokszor tétlenül nézik a minden szabályt kikerülő feketekereskedők, illegális piacok működését. Már-már normává válik, hogy Magyarországon csak a balekok fizetnek áfát – vélekedett Dávid Ferenc, rámutatva, hogy a be nem fizetett áfa mértéke eléri az évi százmilliárd forintot. Túlságosan magas a feketegazdaság aránya, ami már-már ellehetetleníti a legális szféra működését – szögezte le a VOSZ főtitkára.
A magyar kkv-k versenyképességével kapcsolatosan dilemmákat fogalmaztak meg egy tegnapi konferencián is, mely a vállalkozások számára 2007 és 2013 között elérhetővé váló vissza nem térítendő közösségi támogatásokról szólt. A Start Tőkegarancia Zrt. által szervezett tanácskozáson Zoltán Csaba, a cég vezetője rámutatott: utófinanszírozásról lévén szó a kkv-k a beruházás értékének a fedezeti biztosítékkal együtt 130-140 százalékát kell hogy előteremtsék, amire sokan képtelenek. Esőssy Zsombor, a Magyar Pályázatíró Iroda Kft. ügyvezetője pedig arra figyelmeztet, hogy bár az igénylés valóban egyszerűbbé vált, a szigorú feltételek miatt nem zárható ki, hogy sok pályázat bebukik a következő időszakban.