Izrael hosszú bűnlajstroma

Minden korábbi állásfoglalásánál élesebben bírálta Izraelt az Amnesty International a palesztin területek elfoglalásához vezető 1967-es háború negyvenedik évfordulóján. A szervezet szerint a területek palesztin lakosságának életét sodorják veszélybe az izraeli korlátozó intézkedések, amelyek miatt gyakran beteg gyerekek halnak meg az ellenőrző pontoknál.

Ötvenkét oldalas elemzésében az Amnesty International (AI) a ciszjordániai helyzetre összpontosít, megállapítva: a viszonylag kicsi, 5600 négyzetkilométeres területet mintegy 550 izraeli ellenőrző pont és útzár, emellett 700 kilométernyi fal és kerítés szabdalja fel. Izrael azzal érvel, hogy erre a korlátozó rendszerre az öngyilkos merényletek és egyéb terrortámadások elkövetésének céljával Izraelbe tartó palesztinok visszatartása végett van szükség. Mindazonáltal az összes ellenőrző pont, útzár, kapu, valamint a fal, illetve kerítés szinte teljes egésze Ciszjordánia területén belül van, nem a térség és Izrael határán – állítja a jelentés.
Az AI szerint a terület kétmilliós palesztin lakosságára kirótt szigorú izraeli mozgáskorlátozás törvénysértő, mivel aránytalan, megkülönböztető jellegű és sérti a szabad mozgáshoz fűződő jogot. A korlátozásokat „azért rótták ki a palesztinokra, mert palesztinok” – fogalmaz az emberi jogi szervezet évfordulós elemzése.
A jelentésben ismertetett esetek között szerepel egy palesztin családé, amely március 8-án éjjel légzési nehézségekkel küszködő, féléves kisgyermekével sietett a rámalláhi kórházba. A kocsit egy izraeli ellenőrző pontnál megállították, és mivel az anyánál nem voltak személyazonosító iratok, a katonák nem engedték tovább a szülőket. A kisgyermek húszperces várakoztatás után a kocsiban meghalt.
Tavaly augusztusban egy vajúdó palesztin nőt nem engedtek át egy ellenőrző ponton a nábluszi kórházba; a nő a földúton szülte meg kislányát, aki nem sokkal később meghalt. Az Amnesty International szerint az ilyen esetek nem újak és nem is ritkák.
Az izraeliek által épített falról az elemzés megállapítja: ha azt a 2006-ban kijelölt legutóbbi útvonalterv szerint építik fel, akkor negyvenkét ciszjordániai város és falu több mint 60 ezer lakója kerül a fal és az 1949-es tűzszüneti határvonal közé. E települések közül tizenkettő – 31 ezer lakóval – teljesen körül lenne zárva, és a palesztin terület több mint tíz százaléka kerülne a fal mögé.
A palesztinok számára a fal megközelítése is halálos veszélyt jelent; tavaly decemberben izraeli katonák egy tizennégy éves kislányt lőttek agyon, aki a fal közelében játszott társával. Az érintett izraeli szakasz parancsnokát leváltották, felelősségre vonták, a katonai rendőrség vizsgálatot indított, de az ügyben érintett katonák közül eddig senkit nem idéztek törvény elé.
A jelentés szerint jelenleg 450 ezer izraeli telepes él megszállt palesztin területeken. Az izraeli telepítési politika nemzetközi jogot és alapvető emberi jogi előírásokat sért, mivel állampolgársági, nemzetiségi és vallási alapon diszkriminál; a telepeken csak zsidók élhetnek, akik izraeli állampolgárságra és törvényi védelemre jogosultak, akkor is, ha más országokból érkeztek, és soha nem laktak Izraelben. – Az izraeli telepesekre támadó palesztinokra izraeli katonai bíróságok rónak ki kemény ítéleteket, a palesztinokat megtámadó, ingatlanaikat leromboló izraeliek ellen ugyanakkor szinte soha nem indul büntetőeljárás – áll a jelentésben.
Az AI a hatnapos háború évfordulójára kiadott elemzésben felszólítja az izraeli hatóságokat a kollektív büntetéssel felérő korlátozások és útzárak feloldására, a fal építésének beszüntetésére és a már megépült szakasz lebontására, valamint a telepek építésének és bővítésének leállítására. Ugyancsak felszólítja az emberi jogi szervezet a palesztin fegyveres csoportokat az izraeli polgári személyek elleni támadások beszüntetésére a megszállt területeken és Izraelben egyaránt.