Magyarok találkozója

Húszfős magyarországi küldöttség indul hétfőn Kazahsztán északi térségébe, hogy részt vegyen a sztyeppvidéken élő madjarok négynapos törzsi találkozóján. A néhány ezer főt számláló madjar lakosság július 4–8. között rendezi meg a magyarok tiszteletére a kiemelt jelentőségű kurultáj nagygyűlést a Szariözen folyó mentén fekvő Saga településen.

Évszázadok óta először gyűlnek össze a sztyeppén nomád pásztorkodást folytatók vagy a kisebb-nagyobb tanyacsoportokban szétszórtan élők, hogy bemutatót tartsanak hagyományaikból, kultúrájukból. Kifejezetten erre az alkalomra felállított jurtatáborban és a szabadtéri színpadokon táncaikból, lovas nomád harcművészetükből, kézművességükből láthatnak ízelítőt a résztvevők. Hazánkat a Baranta Hagyományos Magyar Harcművészetek Szövetségének tagjai képviselik Vukics Ferenc vezetésével, ők a régi magyar hadi kultúrával ismertetik meg a jelenlévőket.
A jövő heti találkozó igazi jelentőségét az adja, hogy az észak-kazahsztáni sztyeppén élő madjarok (saját kiejtésük szerint magyarok) népi emlékezetében rokonság él a Kárpát-medencei magyarsággal. Mondáik alapján nyugatra szakadt testvéreiknek tartanak bennünket. Csodaszarvas-legendák, rokoni identitástudat és legújabban egzakt genetikai vizsgálatok következtetései figyelmeztetnek arra, hogy nem kellene lesöpörni az asztalról a madjarkérdést. Eddig csupán három hazai kutató járt náluk, mivel szállásvidékük szigorúan tiltott övezetnek számított a szovjet időkben. Először a hatvanas években Tóth Tibor antropológus végzett ígéretes méréseket közöttük, de mind a szovjet hatalom, mind a hazai tudományos élet sokat munkálkodott azért, hogy ezek az eredmények elsikkadjanak. Benkő Mihály Kelet-kutató 2001-ben látogatott el a Torgaj vidékére, ő már legendákat és családfákat is gyűjtött. Tavaly ősszel pedig Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus, a mostani expedíció szervezője vett genetika mintát a madjaroktól. Az Y-kromoszóma-vizsgálat eredménye a napokban látott napvilágot: 39 népcsoport közül a kazahsztáni madjarok hozzánk állnak a legközelebb. (Lásd cikkünket: Középső Horda, Magyar Nemzet Hétvégi Magazin, 2007. június 23.)
A mostani expedíció és találkozó kazah és magyar üzletemberek, tudósok és hagyományápolók öszszefogásának köszönhetően jöhetett létre. Csütörtökön a régi kazahsztáni fővárosban, Almatiban Bíró András Zsolt tájékoztatta a helyi sajtót az útról, illetve a genetikai kutatás eredményeiről.