Nemzetpolitikai dilemma az MSZP-nél

Mintha nem is a szocialista párt lenne kormányon – ez juthatott az eszébe a külső szemlélőnek azon a tegnapi összejövetelen, amelyen a kormányerő Tabajdi Csaba EP-képviselő vezette nemzetpolitikai tagozata vitatta meg a készülő külpolitikai stratégia kérdéseit Göncz Kinga külügyminiszterrel. A jelentős diplomáciai, biztonság- és kisebbségpolitikai tapasztalatokkal bíró tagság (Tabajdi szavaival élve „volt és leendő nagykövetek”) felvetéseinek egy része arról árulkodott, hogy a világ sokat hangoztatott és divatos kifejezésekkel illetett változásai ellenére továbbra is felelősséget kell vállalni a határon túli kisebbségekért, és releváns nemzetpolitikát kell alkotni. A klubhangulatban szendvicseket majszoló és ásványvizet kortyolgató megjelentek csak akkor némultak el néhány percre, amikor Bodor Pál újságíró – felemlegetve, hogy 2004. december 5-én igennel szavazott a határon túli magyarok kettős állampolgárságára – leszögezte: ha a baloldal régi, rossz hagyományaihoz híven „botfülű” lesz a nemzetpolitikára, akkor ne csodálkozzon, hogy a jobboldal kisajátítja az ügyet. – Miért nem mi csináltuk meg a Trianon-filmet? – válaszolt a hozzászólásra kérdéssel Tabajdi, majd szélmalomharcról beszélt a nemzetpolitikával kapcsolatban, és felemlegette, hogy annak idején ő is szorgalmazta a Trianon-emlékmű felállítását. Az EP-képviselő szerint a stratégia megalkotásakor meg kell találni a „kuruc, tulokmagyar” és a „labanc, lakájmagyar” szélsőségek közötti középutat.
A vendégségbe hívott miniszter elmondta: már számos tanulmány és ezek összegzése is elkészült a külpolitikai stratégiához, de a munka befejezésének pontos idejét nem tudta meghatározni.

Élőlánc-javaslatok. A magyar külpolitika alapelveire nézve fogalmazták meg javaslataikat az Élőlánc Magyarországért szervezet tagjai tegnapi konferenciájukon. A találkozót az Országos Civil Fórum rendezvénysorozatának részeként tartották meg, azon részt vett többek között Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője is. (MN)