Több állami vagyon verhető dobra

A korábbi, koalíción belüli konfliktusok után most fennakadás nélkül fogadták el tegnap a parlamentben az új vagyongazdálkodási jogszabályt és az új villamosenergia-törvényt. Információink szerint a vasárnapi kormánypárti egyeztetések biztosították a kormánypárti frakciók egyetértését a záróvoksolásnál.

A jövő év első napjától a július elsején megalakuló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. alá tartozik az állami vagyon minden eleme egységesen, a parlament ugyanis tegnap döntött a kormány által benyújtott új vagyongazdálkodási törvényről. A végső tervezet szerint 2007. december 31-i hatálylyal megszűnnek a jelenlegi kezelőszervek, úgy mint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Utóbbi integrálása kapcsán alakult ki az Országgyűlésben a legnagyobb vita, mivel az ellenzék az NFA-t nem szüntette volna meg, de a szocialista képviselők is több módosítást nyújtottak be ehhez a ponthoz. Végül azonban ezeket nem fogadták el, így a magyar földek ellenőrzése gyakorlatilag kikerült a mindenkori agrárminiszter kezéből, és kezelését az MNV-t irányító héttagú tanács veszi át, amelybe a pénzügyminiszter az elnököt és további három tagot, a gazdasági miniszter kettőt, míg a földművelésügyi tárca vezetője egy tagot jelölhet. A törvény változást hoz az állami kézben lévő ingatlanok esetében is. Ezentúl ugyanis központi költségvetési szerv is csak bérleti díj ellenében használhat állami épületet. A kormány szerint ennek a költségcsökkentés az értelme, hiszen az adott szerv a lehető legolcsóbban fenntartható ingatlanban működik majd tovább. A pártok sem használhatják majd ingyenesen azokat az épületeket, amelyek az állam tulajdonát képezik. A hatálybalépést követően bérelhetik azt, illetve meg is vásárolhatják, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank kedvező feltételű hitelt nyújt.
A legtöbb módosulást a jelenlegi szabályozáshoz képest az új törvény melléklete tartalmazza, vagyis azt a listát, amelyen a tartós állami tulajdonban tartandó cégek sora áll. Ez alapján eladhatóvá vált a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta 25 százaléka, valamint több olyan vállalat kikerült a felsorolásból, amelyben az állam kisebbségi tulajdonosként vesz részt. Ilyen például a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Herendi Porcelánmanufaktúra, az Állami Autópálya-kezelő vagy az ATEV Fehérjefeldolgozó. Eltűnt a listából – és ezáltal privatizálhatóvá vált – többek közt a Tokaj Kereskedőház Zrt., a Nemzeti Színház Zrt. vagy a hat, még állami kézben lévő víziközmű, pedig ezek még száz százalékban az állam tulajdonában vannak. Az eredeti elképzelés szerint értékesíthetővé vált volna a Szerencsejáték Zrt., a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt., a Tiszavíz Kft., a Concordia Közraktár Zrt., a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. és a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft., ám ezeket nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is jobbnak látták tartós állami tulajdonban tartani.
Tegnap késő este a parlament döntést hozott a villamosenergia-törvényről is, amely zökkenő nélkül kapott zöld utat a T. Házban. A törvény értelmében 2008. január 1-jétől teljesen megnyílik a magyar árampiac, ami azt jelenti, hogy a nagyfogyasztók után ezentúl a lakossági fogyasztók is maguk választhatják meg, melyik szolgáltatótól vásárolják az áramot. Szakértők szerint ez a lépés akár 30 százalékos drágulást is hozhat az árampiacon. A villamosenergia-törvénynyel kapcsolatban az MSZP és az SZDSZ között az egyik legnagyobb vita a biogáz hasznosítása körül alakult ki. Itt a szabad demokraták minden, a versenyt gátló elemet kihagytak volna a szabályozásból, a szocialisták álláspontja szerint viszont ebben az ágazatban szükség van garantált árakra. A vasárnapi koalíciós egyeztetés azonban értesüléseink szerint feloldotta ezt a vitát, és végül az MSZP által deklarált változatot szavazta meg az Országgyűlés.