Semmiképpen sem szeretnénk a hímsovinizmus csapdájába esni, ezért csak csendben jegyezzük meg, a francia nemzetközi teniszbajnokság férfi egyes elődöntőinek résztvevői enyhén szólva is jobban megdolgoztak saját maguk és a nézők pénzéért, mint a hölgyek. A díjazás nem rég óta ugyanakkora, de az élmény és az izgalom más kategória. Csütörtökön Ana Ivanovics 65 perc alatt gyalogolt át Marija Sarapován, Justine Henin 80 alatt Jelena Jankovicson, tegnap viszont igazi küzdelmek zajlottak a párizsi centerpálya salakján, főképp az első meccsen. Roger Federer kezdett Nyikolaj Davigyenkóval, s előre lehetett sajnálni az ukrajnai születésű oroszt, hiszen korábbi nyolc találkozásuk mindegyikén kikapott a svájci világelsőtől. Először 2002-ben, aztán többek között az athéni olimpián, vagy a tavalyi Australian és US Openen.
A kilencedik randevút mégis ő kezdte jobban, az első szettben 4:2-re elhúzott, sőt három labdája volt az 5:2-höz, miközben szórta a szenzációs befejező ütéseket, kereszttenyereseket, egyenes fonákokat, mindent. Ám ekkor érthetetlenül megtorpant, viszont Federer feljavult, és sorozatban öt gémet nyerve, 51 perc alatt besöpörte az első játszmát. A másodikban Davigyenko megint sokáig állta a sarat, 5:4-nél az egyenlítésért adogathatott, ám a svájci klasszis újra megrázta magát, és a rövidítésben a második szettet is megnyerte bő egy óra alatt. A harmadik, egyben utolsó felvonás még ennél is tovább tartott, az orosz 4:1-re, majd 5:2-re vezetett, 5:3-nál szépíthetett volna, ám ha „kézben” fel is vette a versenyt Federerrel, fejben semmiképp, hiszen minden igazán fontos pontot a rivális nyert meg. Jött az egyenlítés, majd a rövidítés, s a második meccslabda meghozta a befejezést.
Bő három óra alatt kivívott diadalával a 25 éves bázeli teniszező sorozatban nyolcadik alkalommal került be Grand Slam-torna döntőjébe, s ezzel pályafutása során sokadszor újra rekordot döntött: 1933–34-ben az ausztrál Jack Crawfordnak mindez „csak” hét alkalommal sikerült megszakítás nélkül. Tegyük hozzá, Crawford háromszor győzött, négyszer kikapott a finálékban, Federer viszont csak egyszer maradt alul, tavaly Rafael Nadal ellenében, itt, Párizsban – ahol még sohasem diadalmaskodott.
A sporttörténelem pedig ismétli önmagát és a legutóbbi szereposztást, hiszen a másik ágról a címvédő és tavalyelőtti bajnok 21 éves spanyol került a holnapi döntőbe. Nem nagyon fordult elő vele, hogy nála fiatalabb trónkövetelővel csatázzon, de most igen, hiszen a szerb Novak Djokovics mindössze húszesztendős. Korábban négyszer találkoztak a felek, s 3-1-re Nadal állt jobban. Az első szett másolta a Federer–Davigyenko csatát, hiszen bő egy óráig tartott, és az esélyesebb játékos 7:5-ös sikerét hozta. Aztán némileg változott a forgatókönyv, mert a spanyol titán nem óhajtott három órát tölteni a pályán. Elhúzott ellenfelétől, s bár az élete első Grand Slam-elődöntőjét vívott szerb visszakapaszkodott, 48 perc alatt végül mégis kapitulált. Aztán a harmadik játszmában már gyakorlatilag feladta a kilátástalan küzdelmet, de legalább elmondhatja magáról, hogy az idei Roland Garroson ő tartotta legtovább a pályán a címvédőt: két perc híján két és fél óráig. Játszmát azért ő sem tudott szerezni…
A holnapi csúcstalálkozó előtt az a kérdés, hogy Federer „feje”, vagy Nadal „lába” lesz-e a nyerő. Kettejük mérlege a spanyolnak kedvez (7-4), de legutóbb Hamburgban a svájci nyert, méghozzá salakon, megszakítva ellenfele 81 mérkőzéses fantasztikus diadalsorozatát ezen a talajtípuson. Ha már összevetés, akkor ne feledkezzünk meg a mai női fináléról sem, amit a 2003-as, 2005-ös és 2006-ös párizsi bajnok Justine Henin vív az élete első Grand Slam-végjátékára készülő Ana Ivanoviccsal. Egyetlen korábbi meccsükön, két éve Varsóban a belga hölgy legyőzte a szerb szépséget. Most is ő az esélyes.
Férfiak, elődöntő: Federer (svájci, 1.)–Davigyenko (orosz, 4.) 7:5, 7:6 (7-5), 7:6 (9-7), Nadal (spanyol, 2.)–Djokovics (szerb, 6.) 7:5, 6:4, 6:2. Mai program, női döntő: Henin (belga, 1.)–Ivanovics (szerb, 7.).
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
