Zűrösek lehetnek a kombinált hitelek

Fogyasztóvédelmi akciót indít a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az életbiztosítással kombinált lakáshitelek bemutatására. A felügyelet így kívánja felhívni az ügyfelek figyelmét a bonyolult konstrukciók esetleges kockázataira.

Hazánkban 2004-től kezdve a lakáshitelek számának növekedésével együtt az azokhoz köthető biztosítási termékekből is egyre többet értékesítenek. A hitelintézetek kockázataik csökkentésére a jelzálogjog mellett az életbiztosításokat mint másodlagos fedezetet vonják be a kölcsönnyújtásba, az ügyfél így két szolgáltatóval köt szerződést.
– A lakáshitelekhez kapcsolódó életbiztosítási termékek esetenként meglehetősen bonyolult konstrukciók, ezért a PSZÁF tegnaptól fogyasztóvédelmi akció részeként, internetes oldalán mutatja be ezen termékek körét és azt, hogy milyen kockázatok merülhetnek fel – jelentette be a PSZÁF képviseletében Déri Éva ügyvezető igazgatóhelyettes. Mint tájékoztatott, a biztosítás érdeke az ügyfélnek is, mivel így nem kell tartania attól, hogy haláleset, baleset vagy átmeneti jövedelemkiesés miatt elveszíti a fedelet a feje fölül. – Az ilyen kombinált konstrukciók választásakor azonban nagyon észnél kell lenni. Két önálló szerződést kell kötni, és gondolni kell például arra is, hogy „kimenekülhessünk” a biztosítási szerződésből, ha nem kapjuk meg a hitelt vagy lehetőségünk nyílik a hitel előtörlesztésére – hangsúlyozta Déri, majd hozzátette: a minél hatásosabb tájékoztatás érdekében a felügyelet honlapján válaszol a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, de elektronikus levél formájában is várják a megkereséseket.
A felügyelet sajtótájékoztatóján ismertette a hitel- és biztosítási termékek összekapcsolására alkalmazott legelterjedtebb megoldásokat is. Ezek a lakáshitel- és életbiztosítási szerződés együttes kötése, a lakáshitel felvétele már fennálló életbiztosításhoz és a halasztott tőketörlesztéses hitelkonstrukcióba bekapcsolt életbiztosítás. Valamennyi konstrukció jellemzője, hogy a biztosítási szerződés kedvezményezettje a hitelnyújtó bank lesz, így a biztosítási esemény bekövetkezésekor a bankot illeti a felhalmozott biztosítási összeg. A szerződő csak a hitel teljes törlesztését követően fennmaradt összegre tarthat igényt.