Akadozik a brüsszeli borreform

(Brüsszel)
Nem csak az európai borágazat van bajban – a hazaival egyetemben –, a borreform úgyszintén: míg az előbbit az „új világból” származó borok, az utóbbit maga az Európai Unión belüli egyet nem értés fenyegeti. Az uniós országok nagy többsége ellenezte az Európai Bizottság reformjának alapelemeit, például azt, hogy az ültetési jogok jelenlegi korlátozását szüntessék be azért, hogy a konkurens bortermelők bővíthessék termelésüket.
Az uniós agrárminiszterek találkozóján Gráf József és a magyar tárgyalóküldöttség azt a logikát utasította el, amelynek mentén az Európai Bizottság felosztaná a változatlanul hagyott, évi mintegy 1,3 milliárd euró összegű támogatási keretet a tagállamok között, s nem értett egyet azzal sem, hogy az egy nemzetre jutó összeg meghatározásában a korábbi történelmi bázis legyen a legfontosabb szempont, és Magyarország kiáll a cukrozásos borkészítés mellett is
Brüsszel engedményt tett abban, hogy a korábbi 400 ezer hektárral szemben csak 200 ezer hektárnyi szőlőültetvény felszámolását szorgalmazza önkéntes kivágási rendszerrel. A találkozó közben tartott sajtókonferencián lapunk kérdésére Ficsor Ádám, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára örömmel jelezte, hogy a vidékfejlesztési program részeként az uniós pénzeket idehaza már az év végén, decemberben elkezdik kifizetni, elsősorban géptámogatásra.