Az államfőnek vétójoga van

A köztársasági elnök jogosult és köteles megtagadni az olyan személyek kitüntetését, akiknek tevékenysége, magatartása, teljesítménye ellentétes az alkotmány értékrendjével – döntött tegnap az Alkotmánybíróság. A határozat értelmében az államfőnek nem kell aláírnia a karhatalmista múltját korábban egy „na és?”-sel elintéző Horn Gyula kitüntetését, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezett.

A taláros testület által tegnap kihirdetett határozat szerint a Magyar Köztársaság alkotmányának értékrendje kibékíthetetlen ellentétben áll a rendszerváltozás előtti berendezkedés, a Magyar Népköztársaság értékrendjével. Az év végéig az Országgyűlés köteles új jogszabályt alkotni az elismerések, a kitüntetések adományozásáról. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője közlése szerint az államfő áttanulmányozza az AB-döntés szövegét, utána a lehető legrövidebb időn belül kialakítja álláspontját.
Ellentmondó nyilatkozatok láttak tegnap napvilágot Horn ’56-os szerepvállalása kapcsán: amíg Kiss Péter kancelláriaminiszter szerint Horn Gyula „mai fejével” már nem tartja vállalhatónak ’56-os szerepét, párttársa, Varga László arról beszélt, hogy „nincsen baja” az exkormányfő forradalom idején kifejtett tevékenységével. Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke úgy vélte, az alkotmánybírósági döntés nagy tanulsága, hogy „a legmagasabb közjogi méltóság nem kárhoztatható arra, hogy a miniszterelnök gumibélyegzője legyen”. Hogy ezt eddig Gyurcsány Ferenc nem értette, Regéczy-Nagy szemében arra utal, hogy összetévesztette miniszterelnöki hatáskörét a diktatúra állampártjának főtitkári teljhatalmával, lévén, hogy a KISZ élcsapatában szocializálódott.
Bővebben a 4., vezércikk a 7. oldalon